Giorgio szemszög
Nem bírtam meg állni hogy ne írjak rá, egyszerűen aggódtam. Igaz elég késő volt de végül rá írtam.
-Szia Bombi, miújság? Hogy érzed magad?
-Szia, hát fáradt vagyok eléggé , és nem tudok nagyon koncentrálni semmire.
-Figyelj, pihendd ki magad, aztán ne feledd holnap próba!!
-Rendben , Jó éjt Giorgio!
-Jó éjt Bombi!
Nem volt túl nagy beszélgetés de meg elégedtem vele, mert tudtam hogy jól van, (fogjuk rá) és ez a fontos. Nagy nehezen lehajtottam a fejem az ágyba és próbáltam elaludni hogy minél hamarabb másnap legyen. Így is lett, elég hamar be is aludtam mert hulla fáradt voltam. Reggel ébresztőm hangos zajára ébredek, amit negyedik próbálkozásra sikeresen ki is nyomok. Egy farmert és egy csíkos felsőt veszek fel. Főzők magamnak egy kávét és amint el is fogyasztom rögtön indukok is. Most már kevésbé kapkodva hagyom el a lakásom nem úgy mint az előző alkalommal. Eldöntöttem hogy most időbe ott leszek, nem akarom hogy rám várjanak. Időben is meg érkeztem, Barni és Bálint már ott is volt, majd később meg érkezet Peti és Ati is. Már 15 perce már elmúlt a meg beszélt időpontunknak és mi még vártunk, Bombi még sehol se volt.
-Már megint?!-néz rá mérgesen az órájára Barni.
-Várjál, mingyárt rá írok.-mondom neki nyugtatás képpen. A telefonom kotornám elő zsebemből mikor ajtó csapódásra figyel fel a banda.
-Bocsi srácok-rohan be a terembe gyorsan, de fáradtan Zsombor, majd rögtön gitárjához nyúl. Nagy kő esett le a szívemről, azért hogy itt van.
Zsoma gyorsaságára mindenki helyére ment, vagy kezébe vette hangszerét, és el is kezdtünk próbálni. Nem volt beszédes a társaság, érezte mindenki a feszültséget. Fél szememmel egész végig Bombit figyeltem. Elég sokszor hibázott. Láttam rajta hogy nagyon nincs itt fejben. A Pókot játszottuk mikor ugyan következett volna Zsombor szólója. Mit ne mondjak, szar volt igen, de megértem miért ezért nem haragudtam rá.
-Na jó, ebbõl elég, mi van veled Bombi?-állítja le a próbát Barnabás a dobok mögül.
-Bocsi srácok, nem aludtam sokat.-dörzsöli meg a szemét, majd szinte gitárját le dobva a kanapéra ki szalad a konyhába.
-Hé Bombi minden oké?-szaladok utána a konyhába.
-Nem, nem eléggé.- törli meg a száját mi után valószínūleg meg ivott vagy három pohár vizet.
-Tudom, nem megy, semmi baj, pihenned kell-húzom magamhoz mire Bombi engedelmesen nyakamba fúrja fejét. -Cuki, nagyon- e gondolat röpül fel bennem ölelésünk közbe. Miket gondolok, úristen, Fekete Giorgio állítsd már le magad! Veszekszek magammal gondolatban.
Ölelésünket Zsombor szakítsa meg.
-Ezt a próbát még végig nyomom.-hagyja el a helységet. Egy kicsit még állok a gondolataimmal a konyhába, majd „barátomat" követve én is vissza megyek a próba terembe. Vissza érkezésünkre a társaság elhalgat.
-Minden okés?-töri meg a csendet Ati.
-Persze, mehet tovább a rokk!-próbálom felvidítani a srácokat. Zenélés közbe ismét nem vettem le egyszerse a szemem Zsomáról. Ahogy mondta nem hibátlanul de végig játszotta.
-Ami azt illeti- lép elõ Barni a dobok mögül- mielött el mennétek, Peti és én szeretnénk bejelenteni valamit.-lép mellé az említett fiú.
-Peti és én barátok vagyunk, elég jó barátok-kulcsolja össze kezét a mellette álló fiúval.
-Azta-csúszott ki a számon. Hát ezek lenénnk mi? Melegek? Dehoggyy, a Zsombor ezer százalék hogy hetero.- Mámint gratulálok!-folytatom mondani valóm. Kitört a nagy ujjongás és öröm a hírek hallatán, de viszont Zsoma mint aki már hallotta a hírt csak állt és nézett maga elé.
-Viszont én megyek, nem vagyok túl jó passzban.-erõltetett egy kamu ásítást Zsoma.
-Én is!-vágtam rá hirtelen mire a társaság elég furcsán nézett rám. El köszönve a fiúktól sietve léptem ki Budapest hūvös utcáira Zsombor után.
-Hé Zsombor, várj meg!-kaptam a válla után.
-Igen Giorgio?-fordul vissza hozzám.
-Nem szeretnél esetleg nálam aludni? Egy kis jó kedvet derítenénk.- mosolygok rá biztatóan.
-Persze, miért ne.- villant egy halvány mosolyt. Na ez , na ez igazi mosolya, ezt szeretem. Ahogyan egyre közelebb jártunk otthonom felé egyre jobban oldódott fel Bombi.
-Na és mi a terved mára Gyurci?- kédezi kiváncsian kabátját le véve.
-Hát nem tudom, nézhetnénk valami filmet, vagy valami.-csukom be magam után a bejárati ajtót.
-Az jól hangzik.
-Kerülj bejjebb!- megyek elõre lakásomba. Zsombor nem sokszor volt nállam, ezért gyors talpalót is tartottam a lakásról.
-Hé nem is mondtad hogy vannak cicáid.-háborodik fel mókásan.
-Nincsenek is, az erkélyrõl járnak be.- kapom fel az egyik apró kis gombócot.
-Õ még új, nincs neve.-gyomrozgatom a kis pociját.
-Hát mondjuk legyen, Gombóc.-kapja ki a kezembõl a kis jószágot.
-Cuki-mondom ki a rég fejembe kóválygott szót ezúttal a cicára értve.
-Mi legyen a vacsi? Rendelhetünk Pizzát vagy...
-Az remek lesz.-vágott közbe szavaimnak, a kanapéra leülve Gombóccal a kezébe.
-Oké, akkor addig ki megyek az erkélyre meg rendelni.-indulok meg az erkély felé. Gyorsan el is végeztem tenni valómat és már siettem vissza barátomhoz. Mikor vissza értem ugyan abba a pozícióba találtam Zsombort, még mindig a szõrgombóccal a kezébe. Nem mozdult, csak elõre bambult maga elé.
-Hé minden rendben?-ülök le mellé át karolva õt.
-Persze, persze...csak kicsit el gondolkoztam-zökkent ki a hitnózisból.
-Mégis min gondolkodtál?-mosolygok rá huncutul.
-Semmi érdekesrõl, csak tudod az elmúlt napokról, te meg ilyenek.-szeppent meg hirtelen.
-Én rólam?-csodálkoztam rá.
-Hát tudod, így mostanság így többet vagyunk együtt a megszokottnál...-fordul velem szemtõl szembe. A szavam el akadt, nem tudom mire gondol pontosan de el akadt. Hogy én eddig miért nem vettem észre hogy milyen kurva szép szemei vannak. Talán nem figyeltem eddig rá eléggé. Nem tudtam le venni róla a szemem, arcunk egymásétól már oly közel voltak. Be lélegeztem mint a levegõt. Nem tudtam másra figyelni csak is rá, az arcát már négyszer körbe szántották a szemeim.-Meg jött a pizza...-szólalt meg.
Szóval itt is van a 3. rész ! Remélem ez is szintén tetszeni fog nektek! Köszönöm az eddigi vote-okat és a több mint 100 nézettséget!<3 Õszintén eddig sose élveztem ennyire sztorit írni, igaz a suli miatt nem mindig van idõm rá, de akár hányszor szabad idõm van az az elsõ hogy meg nyitom a Wattpadot!
Köszönök mindent mégegszer, amint tudok jövök a kövi résszel!<3

YOU ARE READING
Csak az marad utánam...
FanfictionCarson Coma, hat zenész fiú akik erõs kapcsolatot ápolnak egymással. De kiderül, közüllük ketten közelebb állnak egymáshoz mint hitték. ‼️A történet kitalált, nem minden információ valós. Figyelem! A történet agressziót, trágár szavakat, homoszexual...