A víz elemű lány (BEFEJEZETT)

13.Sötétségbe burkolózva

Futásnak eredtem viszont hallottam a hátam mögött a faágak reccsenését, levelek zörgését .Mellettem hirtelen egy hatalmas tűz gömb repült el majd egyenesen a fába csapódott .A nagy lendülettől a fa nagy recsegve ropogva dőlt ki a nedves talajra.Hátra fordultam majd azt láttam, hogy Davina szemei csak úgy szikráztak a bosszúvágytól.Ugyan nem értem miért akarna bosszút  állni mikor semmit se vétettem ellene. 

-Tudod Amy, ahogy idekerültét minden  a feje tetejére borult. Mindenki veled kezdett el foglalkozni , dicsőíteni ,te voltál a nagymenő , az új csendes lány nagy hatalommal.Kezdem megunni hisz ezelőtt én voltam a nagymenő ,és máig is én vagyok ,de viszont te egy nagy senki vagy Amy. Ha az emberek nem segítenének neked nem tartanál itt.Mert az ember egyedül egyenlő a nullával. Ha valaki nincs melletted meghalsz , mint most te Amy. Milyen jó bosszút állni, de ezt te ugyan nem értheted , csak érezheted a fájdalmát a bosszúnak.-majd egy hatalmas tűz gömb érkezett felém ami elöl sikeresen kitértem-

Egyáltalán nem akartam én lenni Davina helyébe ez egyszerűen így jött ki. Ha tehetném legszívesebben visszafordítanám az időt arra az időpontra amikor megölték a családom, ha engem megöltek volna békén hagyták volna a családom, és nem tartanánk most itt. 

Hátrálni kezdtem ,ám fennakadtam egy tüskés bokorban amitől a ruhám elreped, elszakadt. Úgy nézhettem ki mint egy csaholt kutya, mint egy jobbágy aki éhezett és nem fürdött napok óta. Mint egy király csatlósa egy viharos birodalomba, kevés  juss nélkül . 

Meguntam, hogy csak Davina lődöz . Így a nedves talajból összekapartam egy gömb csóvára elegendő vizet majd sikeresen eltaláltam Davina gyomorszáját. Az az igazság nem lettem volna a helyébe , hisz megtántorodva popsira zuttyant.

-OH te rohadék, ezt visszakapod.- mérgelődött Davina- 

Majd feltápázkodott és futásnak eredt felém egy késsel a kezébe amit nem tudom mikor szült de sebaj.Majd minden olyan gyorsan történt, vér borította el a ruhám. ÁM nem Davina vére volt hanem az enyém ,Davina kését a kezembe állította bele , amitől patakokba kezdett el folyni a vér a sebből. Hirtelen hévtől kivettem a kést a kezemből és ledobtam a földre majd futásnak eredtem , futás közbe letéptem egy kis darabot az amúgy is rongyos ruhámból.Egy fa mögé elbújtam és a ruhadarabot rákötöztem a kezemre , ám nem valami sokat segített mert oly rövid idő alatt a vörös szín át is ütött a rongyon. Ezzel nem foglalkozva felkeltem majd indultam volna tovább ám egy rúgást éreztem az oldalamba amitől egy pillanatra elvesztettem az egyensúlyom de sikerült megállnom. Elkezdtem Davina felé indulni majd sikeresen egy sallert adtam neki majd egy ütést mértem a gyomorszájára ami nem volt valami frankó ötlet ,hisz eléggé feldühídhettem a lányt mert eléggé csúnyán nézett rám amitől szépen szólva majdnem barna lett a gatyám. Majd Davina egy öklöst mért az arcomra amitől a jól megszokott fémes ízt éreztem a számban. 

-Csak nem ismerős ez az íz drága Amy, a rossz emlékek körébe tartozik ugyebár .- majd megint egy ütés és megint ,majd a földre kényszerít ahol tovább üt , lassacskán minden feketébe látszik, de meg jelen egy ember  a szemem előtt -

Egy ismerős személy aki a bátyám. Fehér hatalmas szárnyai voltak , fehér haj, jég színű szem.Akárcsak az egyik álmomban.Majd megszólal. 

-Szervusz húgom , rég láttuk egymást. Jól felcseperedtél , kész nő lettél. De  ahogy látom elég szorult helyzetbe lehetsz a túlvilágon , hisz nem minden nap látogatnak el ide ilyen szerkóba.Főleg nem dobogó szívvel. Van az a mondás Amy semmi se lehetetlen , csak sok a tehetetlen. De te Amy nem vagy tehetetlen csak tanácsra vársz . Hát itt az én tanácsom: nem számít mennyivel erősebb az ellenfél ha van amivel eltudod bizonytalanítani és az az önbizalom.Ha van önbizalmad mindenre képes vagy. Ha mindenre képes vagy mindenki rettegni fog tőled.Ha rettegnek tőled akkor valamit nagyon jól vagy nagyon rosszul csináltál. 

-De nem fog menni, nem vagyok rá képes, elfáradtam .

-Nincs olyan, hogy nem fog menni elfáradtam. Csak olyan van szusszanok egyet összeszedem magam és folytatom! Tudom, hogy képes vagy rá mert nagy erő lakozik benned amivel a háborút képesek vagyunk megnyerni . Állj fel a földről Amy és  mutasd meg mit tudsz ! Állj fel és küzdj akármennyire is fáj ,küzdj meg azért ami neked jár és közbe viseld el a pofonokat. Menny ! -majd ezzel visszatértem a valóságba, és visítottam  ahogy csak tudtam-

Hirtelen minden kék fénybe kezdett el szikrázni , és ez mind belőlem áramlott, Davina hátra repült és nyöszörögve földet ért ,de nem tudott felkelni. Én viszont felkeltem a földről majd minden erőmet beleadva odavánszorogtam Davinához és elkezdtem neki kántálni. 

-Üzenem a főnöködnek , hogy nem jó emberrel húzott újat , hisz én egy White vagyok ,és mi Whitek mindenre képesek vagyunk, ezt jól vésd az eszedbe Davina. Ez az utolsó ,hogy hagylak elmenni élve sérülések nélkül.  Fuss még meg nem gondolom magam.- majd nagy nehezen felkelt a földről és nagy szaladásba kezdett-

Én hazafelé vánszorogtam lassan 10 perc vánszorgás után kezdtem feladni ám eszembe jutottak a bátyám mondatai, és tovább  mentem. Még nagy zsivajt nem hallottam , rengeteg lépést , recsegéseket , és megjelent előttem az iskolai örző csapat. Caius vezetésével. Caius odajön hozzám majd felkap menyasszonyi pózba és kiadja a parancsot.

-Fésüljétek még tovább az erdőt hátha valami nyomra bukkanunk , amíg én távol vagyok Izabella lesz a vezető, az ő utasításait kövessétek, szabályszegés nincs. Remélem értve vagyok.

Majd nagy léptekkel elindultunk az iskola felé.

-Hogy te mindig megtalálod a bajt Amy, ez egyszerűen hihetetlen, legközelebb az ágyhoz kötözlek hozzá, de garantálom az se tántorítana vissza a sok hülyeségedtől. Egyáltalán mit kerestél itt?-mielőtt válaszolni tudtam volna Caius megelőzött- Inkább ne is válaszolj, majd később, addig tartalékold az erőd és bírd ki. 

Odaérve az iskolához a biztonsági őröknek szólt Caius ,hogy szóljon a dokiknak ,hogy el kell látni egy sebesültet. Caius bevitt egy elkülönített szobába , amit még soha nem láttam. Majd lefektetett az ágyra és a doktorok kitessékelték ,ám Caius ellenállt, hisz úgy vélte ,hogy ha bent marad akkor nagyobb biztonságba leszünk. Viszont az orvos elkezdte fenyegetni így inkább úgy döntött kimegy , viszont a dühét szerencsétlen ajtón töltötte ki. Úgy csapta be , hogy rendesen beleremegett az ajtó.Amit a doktor akivel vitázott egy nagy sóhajjal jutalmazott, mellé egy szemforgatással majd oda jön hozzám , és megszólal.

-Nos szóval, el kell altatnunk , hisz elég nagy sérülései vannak amik később ártalmasak is lehetnek a szervezetének , így ha beleegyezik akkor elaltatnánk. Nos?

-Hát legyen.

A doktor elment egy nagyobb tűért majd beadta az oldalamba és onnantól minden elhomályosodott és mély álomba szenderültem. Utána csak kisebb szúrásokat éreztem, de nem azokat a fájdalmasakat hanem azokat a simogatóakat. 

Bocsánat amiért az előző héten nem volt rész, viszont az igazat megvallva nem volt kedvem írni. És ha valakinek nincs kedve írni és ír akkor az eléggé nyúzott és húzott-vonott rész lesz,ami észlelhető is lesz. Ezért bocsika. Viszont remélem ez a rész elnyeri  a tetszésetek . És már csak kevesebb mint 2 hét és Karácsony. Ez az év eszméletlen gyorsan eltelt. Rengeteg dolgot megéltem ami nagyon megváltoztatta az életem és huuu. De nem is húzom tovább a beszédet ,meg nem rizsálok. További szép napot kívánok nektek. És Békés Áldott Kellemes Ünnepeket Kívánok nektek! Bianka !

🔅💓