Elátkozott Tárgyak/Helyek [BEFEJEZETT]

A Burton Agnes Hall Sikító Koponyája

A Burton Agnes Hallt a tizenhetedik század elején Sir Henry Griffith építette, aki három gyönyörű lányával szeretett volna ott élni. Mind a három lányt lenyűgözte apjuk gyönyörű új házának létrehozása, de Anne, aki a legfiatalabb és legszebb volt, különleges módon szerelmes volt a birtokba, és szeretett a telken és a szomszédos földeken kóborolni, új kerteket tervezni és elképzelni a boldog életet, amely ő és családja előtt lebeg. 

Anne egyik vidéki sétálóutcáján azonban egy rablóbanda rátámadt, akik elvitték a lány tulajdonát, majd ádázul megverték, mielőtt sorsára (halálára) hagyták volna a lányt. Felfedezték és hazavitték az előszobába, de már késő volt, és a szerencsétlen lány néhány nappal később belehalt sebeibe. 

Anne az utolsó óráiban lázba esett, és állítólag kétségbe esett a gondolattól, hogy örökre elhagyja szeretett családi otthonát, és ezért könyörgött a megdöbbent nővéreinek, hogy gondoskodjanak róla, hogy egy darabja mindig ott maradjon azáltal, hogy Anne fejét halála után elválasztják testétől, majd elrejtik azt a Csarnok falai közé. 

Nem meglepő módon a családja rábólintott a kérésére, mosolyogtak és beleegyeztek, hogy amint meghal a lány teljesítik a kérését. De amikor a lány valóban meghalt, a fejét nem távolították el és ép fejjel eltemették a közeli templomkertben, és mindenki azt hitte, hogy ezzel vége. 

Tévedtek. Nemsokra rá, hogy szegény Annet eltemették, a család Hallban töltött békés éjszakáit furcsa ütések és nyögések, valamint az iszonyat és pánik borzalmas, hátborzongató sikolyai törték meg. Először mindent megtettek, hogy figyelmen kívül hagyják a furcsa és ijesztő felfordulást, de végül kétségbeesetten és elkeseredetten úgy döntöttek, kiássák Anne koporsóját, és megteszik, amit kért tőlük. 

Attól a pillanattól kezdve, hogy a koponyát bevitték a házba, béke és nyugalom uralkodott a Burton Agnes Hallban, és többé nem érkezett jelentés szörnyű zavarokról, egészen addig, amíg egy szerencsétlen szobalány, aki egy szekrényben rábukkant a koponyára, s némi undorral ki nem dobta azt a nyitott ablakon. A szobalány ezen tette után újra elkezdődtek a dörömbölések és a sikolyok, mígnem a koponyát meg nem találták és ismét elhelyezték a Hall falai között. 

A ház későbbi lakói, akiket megijesztett egy meggyilkolt lány ijesztően vigyorgó koponyájának jelenléte, mindent megtettek, hogy megszabaduljanak tőle és elássák a kertben, de nem jártak sikerrel, mert az éjszakákat ismét csúnya sikolyok törték meg és töltötték be. 

Végül úgy döntöttek, hogy a legjobb megoldás az, ha a koponyát egy titkos helyre helyezik el a ház falai között, valószínűleg a nagy teremben néhány lambéria mögé, hogy könnyen figyelmen kívül hagyható legyen, és hogy Anne szelleme békében ott maradhasson szeretett otthonában.