Elátkozott Tárgyak/Helyek [BEFEJEZETT]

Pripjaty

A szellemvárosok, elhagyott települések már jó ideje borzongással vegyes érdeklődéssel töltik el az embereket. Ezeken a helyeken, mintha valóban megállt volna az idő, vagy talán jobban fogalmazva, az idő tovább haladt, csupán emberek nélkül, a hajdanán élettel teli épületek pedig üres vázként álldogálnak, mintha egy elfeledett kor mementói lennének. A természet, amint erre lehetősége akad, visszaköveteli, ami az övé, így az ember környezetformáló tevékenységétől mentes területek hamar drasztikus változásokon mennek keresztül. Az Elátkozott Tárgyak/Helyek mai részében – ha lehet ilyet mondani – a legismertebb ilyen településsel, Pripjaty városával fogok foglalkozni.

Azt hiszem, szinte minden olvasó tisztában van a csernobili atomkatasztrófa eseményeivel, hosszú- és rövidtávú hatásaival. 1986. április 26-án a Csernobil városában található atomerőmű 4-es blokkja egy gőzrobbanás következtében kigyulladt, az ennek köszönhető sorozatos robbanások pedig nukleáris olvadást eredményeztek. Oldalakon keresztül lehetne részletezni a baleset környezetre gyakorolt hatását, a rengeteg szenvedést, amelyet részben az odaküldött hatósági egységek, alakulatok tagjai éltek át. Azonban, hogy az írás ne nyúljon túl hosszúra, inkább Pripjaty városára koncentrálnék.

Az áttekinthetőség érdekében kezdjük az elején, vagyis röviden Pripjaty történetével. A belarusz-ukrán határ közelében található várost (amely a közelben található folyóról kapta nevét) 1970-ben alapították, legfőbb célja a tőle három kilométerre található erőműben dolgozók és azok családtagjainak elszállásolása volt.

A saját, önálló infrastruktúrával rendelkező Pripjaty a katasztrófa idején közel ötvenezer lakossal rendelkezett. A rohamszerű evakuáció, amely a balesetet követő 36 óra múlva zajlott le, sokként érte az ott élőket, fogalmuk sem volt arról mi történik, hiszen a pártvezetés finoman szólva nem adott részletes tájékoztatást a helyzetről. Az olvasóban jogosan merülhet fel a kérdés, miszerint miért ezt a várost, és nem az erőműnek otthont adó Csernobilt ürítették ki ilyen tempóban. Az ok a véletlennel, egészen pontosan az aznapi időjárással magyarázható, aminek köszönhetően Pripjaty jóval nagyobb mértékben szennyeződött.