Elátkozott Tárgyak/Helyek [BEFEJEZETT]

A Basano Váza

A Basano váza egy különösképpen furcsa történet. A halállal körülvett vázát elátkozottnak tekintették azok, akik birtokolták, de látszólag magyarázat nélkül átkozták el. Valójában senki sem érti igazán, hogyan és miért lett ilyen erős, vagy honnan ered az átok. Más kísértetjárta vagy elátkozott tárgyakkal ellentétben a Basano váza nem áll rendelkezésre ellenőrzésre és kutatásra; ugyanis a váza holléte ismeretlen. Nincsenek közvetlen szemtanúk a problémás vázáról, csak történetek halálos erejéről. Az általános ismeretek szerint a váza egyszerű ezüst kivitelű volt, körülbelül 1,81kg nyomott, és valamikor a 15. században készítették esküvői ajándékként. Számos webhelyen az emberiség által ismert egyik leginkább kísérteties tárgyként szerepel, de a váza eredetére vonatkozó részletek hiánya továbbra is zavarba ejti a paranormális jelenségek legszorgalmasabb tanulóit is. 

A váza legkorábbi leírása a 15. századból származik, egy kisvárosban, Nápolytól északra, Olaszországban. A legenda szerint a vázát egy fiatal menyasszony kapta az esküvője előtti éjszakán; talán szerencseajándékként, vagy esetleg valami baljósabb szándékú ajándékként. Sajnos a fiatal nő soha nem jutott el saját esküvőjére; másnap reggel holtan fedezték fel. Egyesek szerint gyilkosságról van szó, míg másoknak nincs magyarázata – valószínű, hogy ez utóbbinak nagyobb a hitelessége, mivel nincsenek feljegyzések a gyilkossági nyomozásról. A gyilkosság szöge nem mindig része a történetnek, de a történetek áttekintése során megvizsgáljuk. A leendő menyasszonyról vagy udvarlójáról kevés információ maradt fenn, köztük a nevük is. 

Nem sokkal azután, hogy a fiatal nőt eltemették, a Basano vázát egy másik családtag kapta; aki sajnos szintén elhunyt, röviddel azután, hogy megkapta azt. A vázát még egyszer átadták egy másik családtagnak, aki végül ugyanarra a szerencsétlen végre lelt; egy újabb gyors halál szinte azonnal a váza birtokbavétele után. A család hamar rájött, hogy a váza el van átkozva, és valahogy a halálhoz kapcsolódik, ezért elrejtették. Több állítás is szól arról, hogyan rejtették el. Egyesek szerint eltemették, míg mások arról beszélnek, hogy egy pap rejtette el; feltehetően templomban vagy más szent nyughelyen. Mindkét változat igaz lehet, mert a történet több száz évre hirtelen szünetet tart. Hogy mi történt attól az időponttól kezdve, amikor a család úgy döntött, hogy végleg megválnak a Basano vázától, és jóval később fedezték fel újra, nem ismert. 

A Basano váza rejtve maradt, mígnem 1988-ban újra felbukkant, ahol további nehézségeket és halált hozott magával. Az újrafelfedezés története elmeséli, hogyan találta meg egy gyanútlan fiatalember, aki valahol előásta; ismét nagy a frusztráció a helyszínekre és nevekre vonatkozó konkrét részletek hiánya miatt. Egyesek szerint az udvara a helyszín, míg más verziók egyszerűen átugorják a földrajzi helyet. Azt is mondják, hogy a Basano vázát egy cetlivel temették el, amely így szólt: „Vigyázat, ez a váza halált hoz." Úgy tűnik, ennek a figyelmeztetésnek nem sok hatása volt a fiatalemberre, aki megtalálta. Biztosan csak a tétel pénzügyi következményeit nézte, és figyelmen kívül hagyta az üzenetet. A vázát a figyelmeztetés nélkül gyorsan elárverezték, 4 millió olasz líráért (764,802.96 HUF) egy gyógyszerésznek. Nem tudjuk sem az aukciós ház, sem a vevő vagy a felfedező ember nevét sem. 

A szegény gyógyszerész három hónap után meghalt, családja pedig eladta a vázát egy orvosnak, aki maga is 37 évesen halt meg, csak néhány hónap eltéréssel. A vázát aztán ismét eladták egy régésznek, aki műtárgygyűjtő volt. Három hónapon belül a gyűjtő is elpusztult; halálának oka egy rejtélyes fertőzés volt. A többi, mai áldozat halálának okait nem részletezték. A történetek egy utolsó eladással folytatódtak. Az utolsó tulajdonosra vonatkozó információk még hiányosabbak, mint az előzőek; kivéve azt a tényt, hogy kevesebb mint egy hónappal a birtokbavétele után elpusztult, ezenkívül keveset tudni. A halálesetek sora nem maradt észrevétlenül, és a Basano váza eladhatatlanná vált. És ha hiszünk a történeteknek, akkor azt mondták, hogy az utolsó áldozat egyik családtagja kihajította az ablakon, hogy megszabaduljon az átoktól. 

Bár a családot megkímélték a további tragédiáktól, a történet nem ér véget ilyen egyszerűen. A váza kis híján eltalált egy Carabinierit (rendőrt), aki visszavitte, azzal a szándékkal, hogy megbírságolja azt a személyt, aki rádobta. Azt mondták, a család elfogadta a szemetelésért kiszabott bírságot, de nem voltak hajlandóak visszavenni a vázát. A Polizia di Stato megpróbálta elhelyezni a műtárgyat egy múzeumban, de már híre ment arról, hogy a vázát elátkozták; olyan erős volt a hit, hogy egyetlen intézmény sem fogadta el. Ez a tény kissé nehezen felfoghatónak tűnik, mivel a világ számos egyiptomi műtárgya, valamint a világ különböző részein található sírokból származó egyéb dolgok gyaníthatóan átkozottak, mégis megtalálhatóak a múzeumokban. A történet néhány változata egy Carabinieriről mesél, aki „érezte" a váza negatív energiáját, és magára vállalta, hogy megszabaduljon tőle. A Basano vázát állítólag ismét egy ismeretlen helyen temették el. Egyesek szerint ólomdobozban, mások szerint a temető szent földjén, vagy mások szerint keverve temették el. 

Amint már említettem, a történet szűkszavú a részletekben, de a vizsgálati igazságosság érdekében érdemes áttekinteni a különböző elméleteket érvényesség és tartalom szempontjából. Az egyik fő kirívó dolog, ami a legtöbb beszámolóból hiányzik, a válasz arra, hogy „miért" átkozott a Basano váza. Az fennálló gondolat szinte teljes mértékben a gyilkosságra támaszkodik, szemben a korai halállal. Ez a beszámoló egy meggyilkolt fiatal nő szörnyű történetét meséli el, aki mielőtt örök álomra hajtaná fejét, állítólag elhaló lélegzetében azt suttogta, hogy valamilyen módon bosszút fog állni. Ez egy nagyszerű történet, már-már hollywoodi, de úgy tűnik, minden szempontból kitaláció. A legtöbb fontosabb adat hiányzik, mint például a nevek, az események helyszínei és a Basano váza készítője. A gyilkosság indítéka sem tűnik nyilvánvalónak. Mégis, annak ellenére, hogy a legtöbb kulcselem hiányzik, ez a történet a haldokló nő ígeretéről és bosszúvágyáról mesél. 

Ha a részleteket jobban megvizsgáljuk, az a tény, hogy a Basano váza ezüstből készült, valószínűtlen választás egy átkozott tárgy számára. Az ezüst olyan elem, amelyet a gonosz megállítására vagy elűzésére használnak, nem pedig a gonosz terjesztésére. Mindig pozitív oldalnak tekintik a jó és a rossz közötti harcban. A mágikus védőelemek rutinszerűen ezüstből készülnek. Az egyetlen dolog, ami igazán elszínezi az ezüstöt, az a kén, amely a gonoszság sokféle fogalmához kapcsolódik. Úgy tűnik, hogy minden olyan átok, amely elég erős ahhoz, hogy egy 1,81 kilós ezüst tárgyra tapadjon, rendkívül erősnek és veszélyesnek lehet nyilvánítani.

Egy másik szempont, amelyet érdemes megfontolni, az a tény, hogy a Basano váza nagyon egyszerű volt abban az időben, amikor a sima és az egyszerű nem volt divat. Az ezüst művészet a reneszánsz korban készült, azonban a legtöbb vázát porcelánból készítették el, és az akkori olasz élet számos színével és jelenetével díszítették. Ezenkívül a Basano váza formája és stílusa sem illeszkedik az állítólagos elkészítési időszakhoz. Az egyik furcsa tulajdonság a lapos fenék hiánya. Olyan üvegvázára emlékeztet, amelynek tetején sokkal szélesebb, csipkézett nyílás van, ami valami későbbire utal, nem pedig a 15. századra, és nem is valami olaszra. A legközelebbi összehasonlítás a kínai Shiliuzun vagy Gránátalma váza lehet a Quin-dinasztia korából, az 1700-as évek közepétől vagy végéig. Vannak ezüst perzsa vázák is, amelyek hasonlítanak a Basano vázára, de egyik sem sima kívülről, és elsősorban egyik sem származik az 1400-as évekből. 

Néhány apróbb részletet tovább lehetne vizsgálni, de az ehhez a munkához gyűjtött felületes információk alapján egyértelmű, hogy az elátkozott Basano váza gyökerei sokkal mélyebbek, mint a történetek mesélik. A háttértörténet lehetett annak az egyénnek a alkotása, aki 1988-ban feltárta, vagy egy másik elátkozott tárgy-mese változata. Ha nem lenne az 1980-as években a gyors halálesetek száma, senki sem figyelne rá. Az ezzel kapcsolatos halálesetek száma azonban túl sok ahhoz, hogy véletlen legyen, és nem lehet egyszerűen félretenni. Nyilvánvaló, hogy a vázán negatív lenyomat van; amely elég erős ahhoz, hogy több évtizedig kitartson. Tudjuk, hogy sok régiség hordoz magában hatalmas és erős energiákat. Azt viszont nem tudjuk, hogy melyik típus volt a Basano vázához kötve, és mivel a váza jelenlegi tartózkodásihelye ismeretlen, talán soha nem is fogjuk megtudni.