Tudooom, sok van belőle, vagy egy tonna, de hát ihlet a másik könyvemhez nem jön, szóval lesz itt minden, ami kialakul a kis buksimban.
Külön köszönet a borítóért Alice_lol_Reed-nek, imádlak! <33
Téma: Wanda magába zuhan, miután Y/n Niemi, vagyis Freya Niemi a szemei előtt hal meg másodszorra is. Majd hirtelen furcsa dolog történik...
Ez a Wanda Maximoffos rész folytatása!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Wanda szemszögéből:
Sok évembe telt egyeltalán felfogni, ami történt. Kezdve Y/n halálával, a saját valóságom szétbomlásán át mindent de tényleg mindent fel kellett dolgoznom, és sokára, de sikerült. Találkoztam egy fiúval, ő is segített ebben, de végül rájöttünk, hogy ez nem működik kettőnk között.
Éppen ledőltem a kanapéra, hogy kifújjam magam a konyha kitakarítása után, amikor csengettek. Egyedül én voltam otthon, és érdeklődve indultam el megnézni, hogy mégis ki küldött a Bosszuállók bázisára akármilyen levelet vagy csomagot.
Az ajtó előtt csak egy csomagot találtam, amit bevonulva a szobámba ki is bontottam. Találtam benne egy levelet, valamint egy csomó Scrabble betűt. Értetlen bámultam a kiszórt betűket, valamint a kezemben tartott levelet, majd hirtelen eszembe jutott: Így üzengettünk egymásnak Y/n-vel, mikor megtörtént a polgárháború. Gyorsan megnéztem a papírra írt számokat, majd a betűk mellé írt számok szerint kezdtem rakosgatni a kis kockákat.
Végül a felesleges betűket félrelökve olvastam el a kirakott mondatot.
"Nézd a különleges íriszeket."
-Nézd az íriszeket... - motyogtam magam elé. Milyen íriszeket? Aztán eszembe jutott. Y/n mindig fura mintájú íriszeket festett. Felszaladtam a valamikori legjobb barátnőm szobájába, és átnéztem az összes festett szemet, míg az egyik képben csörögni nem kezdett valami. Egy levél volt, rajta az én nevem, Y/n írásával. Hevesen dobogó szívvel nyitottam ki, és kiesett belőle egy titkosírás segítő, amit egykori legjobb barátnőm készített. Felismertem. Emellett kaptam mégegy üzenetet, szintén titkosírással.
"Nézd a vázát".
Értetlenül bámultam a levélre. Az egyetlen váza a konyhában volt. Ha lett volna benne valami, már rég észrevettem volna akkor, amikor takarítok. De akárhogy szugeráltam a papírt a kezemben, nem tűnt fel rajta újabb infó, szóval sóhajtva sétáltam a vázához.
Összehúzott szemöldökkel vizslattam pár percig, de csak azt a törésvonalat találtam rajta, mely akkor keletkezett, mikor Vízió meglökte, ezért leesett. Következő lépésként kivettem a virágokat a vázából, és ki is öntöttem belőle a vizet, majd tüzesen átvizsgáltam. Semmi.
Aztán, mintha villanykörte gyúlt volna a fejem felett, rájöttem, hogy valószínűleg arról a festményről van szó, ami miatt mindig csesztettük Tonyt. Arra a bizonyos folyosóra siettem, ahol kiraktuk a képet, és tüzesen átvizsgáltam. Egy képeslap méretű rajz volt rajta. Egy rózsát ábrázolt, alatta ez a szöveg állt:
