Peter egy hangos morgással kelt fel-most az egyszer igazán nem akart elmenni a toronyba.
May már szorgosan pakolta be az utolsó kellékeit, és Petert meglátva megölelte, majd elé rakott egy tányér rántottát.
-Köszi, May. - ásított Peter ahogy ülve megint megölelte nénikéjét. - Vigyázz magadra, csíplek... - motyogta felnézve. A nő a mogyoróbarna szemeit látva rögtön lemondta volna az utazást, de nem tehette. Szomorú mosollyal nézett Peterre, majd mégegyszer öszeborzolva a haját az ajtóhoz sétált.
-Nincs egész éjszaka laborozás Tonyval. Csíplek, vigyázz magadra. - mosolyodott el még utoljára, és kilépett az ajtón, hogy egyetlen hét után újra elmenjen.
Peter percekig bámulta az ajtót, próbálva visszafogni magát attól hogy May után rohanjon, de megrázva a fejét megreggelizett és végre, ebben a hónapban először időben beért az iskolába.
_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-
Happy who's not very happy üzenetet küldött.
Happy who's...:Kölyök, hol vagy? Már vagy 15 perce végeztél...
Kölyök:Bocsi, mindjárt megyek, csak az egyik prof. behívatott a matekdogám miatt.
Happy who's...:Kiegészítetted a feladatokat mint mindig?
Kölyök:Igen. Szokásosan. Öt perc és ott vagyok!
Happy who's...:Úgy is legyen, kölyök, mert már két galamb is wcnek látta az autót...
A fiú sóhajtva kötözte be a mellkasát és a hasát, az oldalával és mindkét alkarjával együtt. A tükörbe nézve még utoljára letörölte az orrán végighúzódó kisebb vágást, majd a nagy fekete pulcsiját magára rángatva szisszentgetve lehajolt a táskájáért. A telefont a zsebébe csúsztatta, minden véres nyomot eltüntetett és már rohant is Happy felé, ki ebből a rémálomból.
Mosolyogva pattant be a sofőr mellé, aki abban a pillanatban el is indította a kocsit.
-Szia Pete. Milyen napod volt? - kérdezte mosolyogva a férfi.
-Unalmas. - vont vállat, megállva hogy szisszenjen egyet a sebei miatt. - De MJ miatt nem haltam meg az unalomban. - mosolyodott el.
-És Ned? - érdeklődött.
-Kint táncolt az esőben, megfázott. - mondta közönyösen. - A szüneteket végigbeszélgettük videócseten.
-Mindened megvan ami kell, vagy megállunk még nálatok? - nézett egy pillanatra a fiú felé.
-Nem, egyenesen a toronyba. Van ott már egy pár dolgom. - dőlt neki az ablaknak Peter.
-És az mi az orrodon? - érdeklődött Happy, jól rejtve aggodalmát.
Peter egy pillanatra lefagyott, majd magára erőltetett egy mosolyt és megrázva a fejét válaszolt:
-Semmi különös, csak kémián nekimentem a szekrénynek. Parker szerencse.
Mellesleg Peternek aznap nem volt kémiája, és ezt a férfi is tudta.
_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-
Odaérve a toronyhoz Happy komolyan nézett a fiúra.
-Ne robbantsátok fel a labort. - mondta, mire a tinédzser elnevette magát, és bólogatva szállt ki az autóból, egyenesen besétálva az épületbe.
Belépve két dolgot vett tudomásul:
1. Új a pultos, valószínűleg nem fog hinni neki. P.É.N.T.E.K. ezen a szinten nem működött, csak a liftben, mivel a munkások maguktól megtaláltak mindent.
YOU ARE READING
Marvel Oneshots, Incorrect Quotes, Theories
RandomTudooom, sok van belőle, vagy egy tonna, de hát ihlet a másik könyvemhez nem jön, szóval lesz itt minden, ami kialakul a kis buksimban. Külön köszönet a borítóért Alice_lol_Reed-nek, imádlak! <33
