-Hogy a jó édes— - lépett be a szobába Tony, miközben egy dobozt vonszolt maga után. - Ki a franc rakta ide ezt a küszöböt?! - mérgelődött.
-Nagy valószínűséggel te, mert te éppítetted. - szólt oda Natasha, miközben a dobozokból szelektálta a díszeket.
-Hát ezért tartalak?! Hogy miattad felessek?! - nézett felháborodva a küszöbre, majd tovább szemezett volna vele, ha nem áll meg az ajtóban Steve Rogers, Buckyval és a karácsonyfával. - Még számolunk. - morogta, majd lerakta az utolsó dobozt is Nat mellé.
-Starknak mi baja? - kérdezte értetlenül Bucky, miközben Stevvel próbálták elhelyezni a fát.
-Megbántotta a küszöb. - vont vállat Thor, miközben Clinttel versenyeztek az utolsó szelet sütiért.
Ekkor Wanda dugta ki a fejét a konyhából.
-Loki, légyszi, gyere ide és kóstold meg! Szerintem valami hiányzik belőle!-monda.
-Miért én? - nézett fel a könyvéből az említett.
-Mert jelenleg te vagy a legértelmesebb, aki nincs elfoglalva. - mondta, majd Vízióra szólt rá. - Ne olyan nagyra szeleteld!
A fekete hajú istenség egy utolsót fújva a frissen lakkozott, fekete körmeire felállt, majd a könyvet elegánsan a hóna alá csapva besétált a konyhába.
-Clint, ne edd meg az összes kaját még délben! - szólt rá Bartonra Bruce, aki épp azzal volt elfoglalva, hogy megfelelő zenét keressen a kis csapatnak.
-Wilson, miért nem akadsz le a kezemről? - kérdezte fájdalmas arccal Bucky, szemügyre véve a mágneseket.
-Mert imádlak cukkolni. - adta meg az egyszerű választ Sam, majd tovább rendezgette a hűtőmágneseket.
Strange épp ezt a pillanatot választotta arra, hogy egy portálon keresztül belebegjen a nappaliba, majd Loki mellett helyet foglalva figyelte a felfordulást.
-Vigyázat! - hallatszott Peter hangja, összekeveredve Shuri visításával és Pietro nevetésével. A következő pillanatban egy kartonpapír landolt a kanapé mellett a lépcsőn lerobogva, rajta a három nevető tinédzserrel.
-Mi a— - akadt ki teljesen Steve, aki, mint mindig, magára vállalta a szigorú szülő szerepét. Miután kiosztotta a három tinit, azok nevetve szaladtak a szobájukba, tovább díszíteni.
-Barnes, kéne még girland. - közölte Nat, körülnézve a nappaliban.
-Mit kezdjek ezzel az infóval? - kérdezte az említett.
-Azt, hogy felemeled azt a 106 éves kerek segged, és elmész Madárvagyok Wilsonnal vásárolni. - dobta meg a vörös nő a két férfit a kabátjukkal, majd utoljára Wilson kezébe nyomta Tony bevásárlókártyáját. - Költsétek Tony pénzét, hadd legyek büszke rátok.
-Gondolod, hogy— - kezdte Stephen Loki felé fordulva.
-Igen, persze. Tudod, jó gondolkozó vagyok. - vágta félbe Loki.
-Ez...Nem erre gondoltam. Szóval, szerinted— - kezdte újra.
-Igen. - bólintott Loki, lapozva egyet a könyvben.
-Abbahagynád? Kérdezni szeretnék valamit! - háborodott fel Stephen.
-Csak rajta. - vigyorgott a fekete hajú istenség.
-Köszönöm. - bólintott elégedetten a varázsló.
-Nagyon szívesen. - bólintott a mellette ülő.
-Arghhh! Most elfelejettem, mit akartam! - morogta Strange, majd hátrahajtotta a fejét a kanapé támlájára, és valószínűleg elszámolt vagy tízezerig, hogy nehogy agyonüsse a mellette békésen olvasgató Loki Laufeysont.
Eközben Tony Wanda kérésére beállz kevergetni az ételt, amihez azt az instrukciót kapta, hogy néha löttyintsen rá egy kicsit a borból.
Tony ezt lelkesen -na jó, inkább unottan- teljesítette, csakhogy egyszer véletlenül a tűzhelyre öntötte, ami miatt fellobbant az egész serpenyő körüli terület.
-Rhodey! - kiáltotta Tony, miközben hátrálni kezdett.
Az említett barátja nyugodtan sétált be a konyhába, majd meglátva a lángoló tűzhelyet, tágra nyílt szemekkel meredt Tonyra, majd csak a kezébe temette az arcát.
-Nem kéne csinálnod valamit? - nézett rá a milliárdos.
-Azért vagyok fizetve, hogy a bántalmazástól védjelek, nem a saját hülyeségedtől. - sóhajtott Rhodes, majd kimenekült a konyhából.
-Te vagy a legrosszabb testőr. - morogta Tony, majd a vasember kesztyűvel oldotta meg a gondot. - Tökéletes.
~~~eközben Sam és Bucky~~~
-Nézd, Wilson! Ezen rajta van Steve! - nyomta Bucky Sam orra alá az ominózus girlandot, mely kék színben pompázott, és 5 centimérlterenként Steve arca volt rá matricaként felragasztva.
Sam hihetetlen röhögőgörcsöt kapott ezt meglátva, majd nagyokat lélegezve tovább kutakodott.
-Ez milyen? - kérdezte most Sam, majd várva Bucky reakcióját, próbálta észrevétlenül gyilkos tekintettel nézni azokat, akik csúnyán néztek Barnesra. Elvégre megérdemelt már egy jó karácsonyt.
Bucky vigyorogva vette szemügyre a piros, néhol arany girlandot.
-Ez olyan mint Stark. - tűnődött. Majd megrázta a fejét, jelezve, hogy nem ez lesz az.
Sóhajtva keresgéltek tovább, miközben időnként elvihogták magukat egyes díszeken.
~~~Shuri, Peter és Pietro közös szobájában~~~
-Láva a padló! - kiáltotta el magát Shuri, majd felugrott az ágyára. A fürdőszobából, ahol Pietro volt, hangos csattanás hallatszott, jelezve, hogy Pietro is felugrott valahova.
Peter pedig, jó Pókember lévén kihasználta az előnyét, és a padló meg a plafon között lógott a pókhálóján.
-Ésss 3,2, 1. - mondta a lány, majd a verseny végeztével folytatta a ledek fekrakását a falra.
-Kéne valami zene. - mondta Peter eldőlve a saját ágyán.
-Máris. - hallatszott Piet hangja, majd felcsendült az AC/DC, Highway to Hell-je.
-Ohh, szeretem a Led Zeppelint! - kiáltotta Peter. Erre Shuri fejbecsapta.
-Auuu! Ezt miért kaptam? - nézett értetlenül a lányra.
-Mert ez AC/DC, nem Led Zeppelin. Istenem, hogy Stark téged hogy visel el... - sóhajtotta lemondóan.
-Srácok!- hallatszott Piet hangja. - Rámesett a polc.
~~~vissza a nappaliba a többiekhez~~~
-Carol, hányszor mondjam még hogy Furynak ne vegyél macskás szemkötőt? - kérdezte világfájdalommal az arcán Bruce.
-Jó, legközelebb szivárványosat kap. - motyogta Carol.
-Legolaaas! Vidd a tündenyilaidat a szobádba! - kiáltotta Wanda Clintnek, aki ezek szerint megint szanaszét hagyta az íjjait is.
-Kész. - lépett ki Wanda a konyhából, majd ledobta magát a kanapéra, és élvezte a dolgot.
Minden készen állt a Karácsonyra. Sam és Bucky remek girlandot választottak, majd élvezték a fekrakását, és a csendet.
Vége, boldog ünnepeket.
Sziasztoook, byeee!
ESTÁS LEYENDO
Marvel Oneshots, Incorrect Quotes, Theories
De TodoTudooom, sok van belőle, vagy egy tonna, de hát ihlet a másik könyvemhez nem jön, szóval lesz itt minden, ami kialakul a kis buksimban. Külön köszönet a borítóért Alice_lol_Reed-nek, imádlak! <33
