The Band (JK f.f.) - Befejezett

31. rész

A napok teltek és azt vettük észre, hogy a bíróságon vagyunk. Mindannyian nagyon izgultunk de leginkább ShinAh, ő annyira ideges volt, hogy legtöbbször majdnem elájult, Taehyung tartotta benne a lelket. Igen Tae, ugyanis hiába mondtam Jungkooknak, hogy senkinek egy szót se ő mégis kifecsegte a srácoknak mi történik velünk. Így természetesen ott voltak ők is, mint hallgatóság, kíváncsiak voltak a végkifejlettre. A SoYang által fogadott ügyvéd ott ült mellettünk, készen a tárgyalásra. Nem sokkal később megérkezett Sihyuk is a sajátjával. Gyilkos pillantásokkal nézett ránk, de főleg lányára. Bejött a bíró is így el is kezdődhetett a tárgyalás. Az ügyész hozta fel az érveket, hogy mi mért hazudunk, meg mi csak be akarjuk mocskolni a neves üzletember hírnevét stb stb. Aztán ShinAhra mondott 1-2 jelzőt ami nem hiszem, hogy megengedett egy ilyen helyen. A bíró le is szólta miatta, hogy moderálja magát. Az ügyvédünk is tette a dolgát, megmutatta a kórházban készített látleleteket, a vallomásainkat és a cégtől is behívtak pár tanút, hogy igaz-e, hogy engem ott dolgoztatott a cégénél. Bár a behívott tanúk nem sokat segítettek mivel nem is nagyon ismertek engem, szinte alig láttam ezeket az embereket a BigHitnél. Biztos voltam abban, hogy szándékosan őket hívták, hogy ne tudjanak biztosan Sihyuk ellen vallani. Annyit mondtak, hogy csak néhányszor láttak valamelyik próbateremben, de akkor is csak ültem és néztem ahogy a kis sztárocskák próbálnak. Hát persze, mivel nem zavarhattam soha a próbát és addig nem kezdhettem el takarítani amíg nem végeznek. De ezt persze nem mondta senki. A végéhez közeledve kezdtem azt érezni, hogy mi állunk vesztésre. Már nem voltak tanúink, se érveink, a srácoknak pedig megtiltottam, hogy bárhogy is beleártsák magukat az ügybe. Hiszen így nem köthetőek hozzám/hozzánk így bajuk sem lehet abból ha itt vannak. Sihyuk azt hiheti, hogy miatta jöttek el, hogy szurkoljanak a győzelmének.
A "menő ügyvédünk" is kifogyott az ötletekből így csak az esküdtszékre számíthattunk, hátha elhitték amit mondtunk és nekünk adnak igazat nem Sihyuknak. A bíró bejelentette, hogy elvonul az esküdteivel ítéletet hozni, meghagyta, hogy egy óra múlva térjünk ide vissza, akkor mondja meg az ítéletet. Azt hittem vége, erre egy újabb órát kell végig idegeskednünk. A közeli kávézóba mentünk, nehogy bármiről is lekéssünk. ShinAh, kicsit sem túlzok ha azt állítom, hogy az idegösszeomlás szélén állt. Hát igen... megértem őt, hiszen ha az apját nem ítélik el és haza mehet úgysem szalasztja el ellene a bosszút. Én annyiból jobb helyzetben vagyok, hogy SoYangnál lakhatok és szerencsére sikerült annyi pénzt összegyűjtenem, hogy egy kisebb házat tudjak venni magamnak és Yonanak.

- Mi lesz ha nem győzünk? -kérdezte a semmibe bámuló lány.

- Nyugi, mindig csak jókra gondolj. -Tae próbálta őt nyugtatni de esély se volt rá.

- Ch ja, könnyen mondod! Nem téged fognak kinyírni ezekután, hanem engem.

- Ugyanmár ShinAh, senki sem fog kinyírni senkit. -simítottam karjára- Ha úgy alakul, hogy vesztünk is, hozzám bármikor jöhetsz. -mosolyogtam rá bíztatóan.

- Kössz. De úgyis rám találna, bárhol legyek.

- Akkor mért nem jöttök hozzánk? -állt fel Kook az asztaltól, én csak ránéztem, hogy ennek meg mi baja.

- Jungkook! -szóltam rá.

- Most mi van? Sihyuknak eszébe sem jutna, hogy ott vagytok nálunk. Nagy a dorm, elfértek.

- Kössz de nem. Nem akarunk zavarni, hiszen az a ti otthonotok, afféle pasi barlang. Hogy nézne ki ha három lány egyszercsak beköltözne? Plusz ott van a sorozat amit abban a házban forgattok, azzal is mi lenne?

- Légyszi ne a kifogásokat keresd folyton. -ült vissza helyére- Nem azt mondtam, hogy örökre költözzetek be, csak egy ideig, amíg elcsitulnak a dolgok. Beszélek Nammal, ha megengedi jöttök, nincs vita!