The Band (JK f.f.) - Befejezett

35. rész

Nem sokat aludtam az éjjel, a gondolatok és a kétségbeesés nem hagyott nyugodni. Még csak hat óra van, sötét. De már nem bírok tovább feküdni. Ezért óvatosan kibújtam a mélyen alvó fiú mellől és a konyha felé vettem az irányt. Az óriási házat csend lepte el, még aludt mindenki. Óvatosan benéztem Jimin szobájába ahol Yona aludt. Ő az ágyon szunyókált aranyosan, míg a fiú a padlón ágyazott meg magának. Hm, milyen rendes. SoYangnak nagy szerencséje van ezzel a fiúval. Biztos vagyok abban, hogy a távoli jövőben nagyszerű apuka válik majd belőle, ahogy szerintem az összes tagból is. Halkan visszacsuktam az ajtót majd a konyhába mentem. Csináltam egy kávét és a pulthoz ülve lassan ittam a gőzölgő, mézédes, karamell színű italom, amit a tejszín színezett ilyenné. Belemerültem gondolataimba azt se vettem észre, hogy valaki lejött és a hátamnál áll.

- Jó reggelt!

Köszönt normál hangon, mire én úgy megijedtem, hogy a számban lévő kávét a pultra köptem. Azt hittem szívrohamot kapok, ismét. Halk nevetésben tört ki, amiről felismertem ki az. Nevetését akár ezer közül is megismerném.

- Örülök, hogy ilyen jól mulatsz Jin. -mondtam szarkasztikusan.

- Bocsi, csak látnod kellett volna magad. -nevetett tovább, majd hirtelen abbahagyta- Hogy hogy ilyen korán fent vagy? Jungkook?

- Alszik. Én nem tudtam, így gondoltam inkább hagyom hagy pihenjen.

- Valami baj van? -kérdezte közben töltött magának is a fekete italból.

- Nem. -hazudtam.

- Csak nem Kook csinált valamit?

- Dehogy, nem erről szó sincs.

- Tudom nem ismersz még eléggé, de bennem megbízhatsz, jó hallgatóság vagyok. -könyökölt a márványos pultra.

- Tudom, Jungkook sokat mesélte milyen remek ember vagy. De ez nem olyan, hogy bárki megoldhatná.

- Szóval mégis csak van valami. Elárulod?

- Nem lehet. -bólogattam.

- Miért? Tán meg kéne, hogy ölj miután elmondtad? -nevetett, de mikor nem nevettem vele abbahagyta.

- Nem, csak ez... Egyszerűen nem mondhatom el. Kérlek értsd meg.

- És ha Kooknak mondanád el? Vele mégis csak bensőségesebb a kapcsolatod.

- Kizárt! Neki végképp nem lehet, és kérlek te se szólj neki erről a beszélgetésről! Megígéred?

- Persze, ha ez ilyen fontos. De annyit elárulsz, hogy hogyan akarod megoldani ezt a dolgot?

- Hm... Na azt nagyon jó lenne tudni.

- Tudod nem szégyen segítséget kérni.

- Igen tudom és kérnék is csak nincs kitől. -vontam vállat.

- Sihyukról van szó? A múltkori ügy miatt van ez?

- Részben. De tényleg nem mondhatok többet.

- Jó reggelt srácok! -jött be álmosan Tae.

- Szia! -köszönt neki Jin és töltött egy csésze kávét.

- Szia Taehyung! Hogy telt az este? -kérdeztem.

- Tűrhetően. ShinAh egész érdekes lány. -dörzsölte meg szemeit.

- Az nem kifejezés. Bocs fiúk de nekem mennem kell. Légyszi szóljatok JeongGuknak ha felkel, hogy elmentem ne keressen. Köszi, sziasztok!

Kisiettem a házból és a mi részünkbe mentem. Ahol az éppen ébredező lány nagyon keresett valamit. Vagy inkább valakit.