Csak egy szót [Yoonmin ff] BEFEJEZETT✓

18

- Itthon vagyok! -Léptem be a házba-

- Jimin! -Szaladt oda hozzám anya, majd egy ölelésbe vont- Hogy telt a napod?

- Reggel a suliban elájultam. De Yoongi elkapott és elvitt az orvoshoz.

- Akkor most nincs semmi bajod, ugye? -Megráztam a fejemet- Rosszul ettél valamit, vagy miért ájultál el?

- Szédültem.

- Az nem jó. Csinálok neked teát, addig ülj csak le. -Leültetett anya a kanapéra és bement a konyhába-

- Ma Yoongi jön át 6 órakor

- Rendben, nyugodtan jöhet. -Elővett egy poharat és egy tea filtert. Felforralt egy kis vizet és elkészítette a teámat-

[…]

- Megjöttem! -Ért haza apa is. Mivel későn ment be, tovább kellett maradnia. Anya és én egyből elé futottunk és megöleltük-

- Szia apa!

- Szervusz fiam. -Köszönt apa, majd segítettem neki le venni a pulcsiját, majd mind a 3-an-

- Ma este 6-kor Yoongi jönni fog majd hozzánk.

- Rendben. 1 óra múlva lesz 6 óra. -Nézte meg az óráját, majd egyet nyújtózott-

- Hogy telt a napod drágám? -Kérdezte anya, mikor lerakott egy tányér kekszet az asztalra-

- Egész jól. Jött egy új munkatársunk, Taewoon, egy 30 éves fiatal férfi. 3 évvel ezelőtt végzett az egyetemen.

- Az jó.

- Vicces fiú egyébként. Azt is mondta, hogy régen a színházban is próbált, csak nem találták túl drámainak a mozgását és hangsúlyozását.

- Őszintén én is színész akartam lenni. Csak az volt a baj, hogy nem szerettem megtanulni a szöveget.

- Na igen. A szöveget Taewoon se szereti megtanulni. -Nevetett apa, majd én is anyával-

- Tök jó, hogy tudunk egy kicsit beszélgetni. -Mondtam, majd anya és apa közé ültem-

- De mi apuddal jobban. -Ölelt át anya- Emlékszel mikor régen sokszor szoktunk meséket nézni?

- Igen.

- Ha szeretnéd, akkor nézhetünk most is. Tudom, hogy már nagy vagy ehhez, de..

- Nem! Még gyerek vagyok, úgyhogy nézhetünk mesét. -Mondtam, majd bekapcsoltam a TV-t-

Teljesen elvarázsolt a mese világa és teljesen lefoglalt, hogy meg se hallottuk, hogy Yoongi itt van. Neki kellett felhívnia.

- Szia Yoongi! Mi a baj?

- Körülbelül 5 perce állok idekint a házatok előtt. -Nevetett- Itthon vagytok amúgy?

- Mi? Ja, persze itthon vagyunk. Bocsi, mindjárt megyek. -Tettem le a telefont és kimásztam anya meg apa öléből. Ők kikapcsolták a TV-t, én meg ajtót nyitottam Yoonginak- Szia! Bocsi, nem hallottuk, hogy itt vagy.

- Semmi baj. -Ölelt meg-

- Ma itt alszol?

- Így beszéltünk meg, szóval igen. -Jött be a házba- Jó estét kívánok!

- Jó estét!

- Ma este itt alszok, nem zavarna?

- Nem, dehogy! Aludhatsz itt. Csak este ha WC-re akarsz menni, akkor sose menj a sötétben és ne lopakodj, hanem kapcsold fel a lámpát és menj simán, átlagosan, mert akkor nem kapcsol be a riasztó.

- Oh...oké.

- Gondolom még nem ettél vacsorát.

- Nem igazán.

- Akkor ülj le bent a konyhában. Mi is most készülünk enni, úgyhogy még jókor jössz.

- Rendben. Szívesen csatlakozom.  -Ment be a konyhába Yoongi anya után, majd én is- Leülhetek ide?

- Ahova csak akarsz.

- Akkor leülök ide. -Leült egy székre, én meg mellé- És ha szabad tudnom, mi lesz a vacsora?

- Sertés, ahogy Jimin szereti. -Terített meg anya 4 főre, majd az asztal közepére rakott egy nagy tálat, amin hús és zöldség volt- Remélem ízlik. Jó étvágyat. -Ült le anya is apa mellé velünk szembe-

- Jó étvágyat. -Mondtuk Yoongival egyszerre, majd mindannyian enni kezdtünk egy kis beszélgetés kíséretében-