Csak egy szót [Yoonmin ff] BEFEJEZETT✓

10

- Te banyek áruló! Hogy lehetsz ilyen? -Vágott Jennihez ez fésűt Hyemin szinte sírva. Ezt nem értem. Ők barátnők és veszekednek?-

- Te hogy lehetsz ilyen? Azt hittem te vagy az én másik felem, aki sose hagy el és velem van mindig! De te csak mocskos kurva vagy! -Erre a mondatra mindenki lefagyott egy jó időre. Jennie...lekurvázta Hyemint...-

- Hogy mered...? Most letépem azt a rohadék szádat! -Ebből verekedés lett. Hyemin ráugrott Jenniere és tépni kezdte a haját. Jennie pedig egy padnak lökte Hyemint. Ebből rossz se, meg jó se lesz-

- Elég! -Próbálta leállítani a lányokat Yoongi- Hagyjátok ezt abba! -Fogta le Hyemint, mikor támadni akart-

- Látod! Mondtam, hogy Yoongi előbb engem fog megmenteni!

- Mi az, hogy téged? Engem akart megvédeni! Nézd már, lefogott, hogy ne tudj rám támadni!

- Lányok ebből elég legyen már. Ne veszekedjetek már rajtam. Esküszöm mintha diliházban lennék.

- Ő kezdte! Ő mondta, hogy levágja annak a haját, aki rólad beszél. Ő a hibás! -Mutatott Jennie Hyeminre-

- Elég az egymásra mutogatásból! Hogy lehettek ilyen gyerekesek? Vagy egyáltalán ilyenkor mit éreztek? Mert tényleg olyan, mintha egy diliházban lennék.

- De...Hyemin kezdte!

- Mondtam már, hogy ELÉG! Értem én, hogy jóképű és gazdag vagyok, meg hogy mindenkinek tetszek, de ez már sok. Kérlek fejezzétek be. Meg ti vagytok a legeslegjobb barátnők, nem kéne veszekednetek rajtam. Sokan azt mondják, hogy a barátság erősebb, mint a szerelem. Meg amúgyis, egy lány sincs ebben az iskolában, aki tetszene nekem. Nem mondom azt, hogy nem szépek, meg ilyenek, csak hát nekem nincs még ideálom.

- Akkor teszek róla, hogy én legyek az ideálisod. -Mosolygott Hyemin-

- Hyemin te idióta ribanc, Yoongi nem lesz a tiéd! Majd ő eldönti kit akar. Engem, vagy téged!

- Jaj te csak kussolj Jennie! Idiótább vagy mint az egész iskola egybe! Sőt, meg a Némánál is idiótább vagy!

- Azt akarod mondani, hogy Néma jobb nálam? Mert szerintem nagyon nem! Ő soha nem lesz jobb nálam!

- De, annál az agybetegnél is rosszabb vagy!

- Akkor neked tetszik a Néma? -Kérdésére mindenki az osztályból nevetni kezdett. Klassz, most már ezzel is piszkálni fognak abban biztos vagyok-

- Fúj, biztos hogy nem! -Rádobta Jenniere a cipőjét, majd lábával kalimpálózni kezdett, mint egy kisbaba- Yoongi cica kérlek engedj el, még le kell szednem valakinek a fejét.

- Ne hívd Yoongi cicának! -Dobta vissza Hyemin cipőjét és Yoongi fejére esett. Én ezt tényleg nem bírom. Most mit kéne csinálnom? Elfutnom? El bizony. Jó messze ettől az állatcsordától. Ledobtam a táskámat és egy szó nélkül elfutottam-

- Jimin? -Yoongi elengedte Hyemint, majd szaladt utánam. Ő is ledobta a táskáját és rögtön szaladt is utánam mindenkit otthagyva-

- Yoongi most komolyan a Néma után ment? -Kelt fel Hyemin és felhúzta a cipőjét- Utána menjünk?

- De mi lesz az órával? Mindjárt csöngetnek be. -Vágott bele Heeseung mielőtt bárki is mondhatott volna valamit-

- Mindegy, mennünk kell Yoongi után. Én mondom merre megyünk, Jennie pedig a sor végén fog vezetni mindenkit.

- Majd én és Jackson megyünk, a többiek majd falaznak nekünk. Ha nem, akkor szappant fogunk etetni mindenkivel. Gyere Jackson.

Jackson, Heeseung, Jennie és Hyemin utánunk mentek. Én elfutottam valamerre, amerre csak tudtam. Út közben néha megálltam, mert nem voltam annyira sportos gyerek, hogy legalább 1 km-t lefussak. És mikor hallottam, meg persze láttam, hogy Yoongi fut utánam, egyből elbújtam egy sikátor szerű helyre. Most csak egyedül akartam lenni, és ez sikerült. Yoongi elfutott a sikátor mellett és nem vett észre, úgyhogy megnyugodtam. Leültem egy kuka mellé és ültem nyugodtan. Be is csuktam a szememet, hogy még kellemesebb legyen a helyzet. És sokkal jobb volt. Ez kellett nekem. Csend és nyugalom.

- Te gyerek! Nézz rám! -Megijedtem és ránéztem arra, aki megszólított. Egy idős bácsi volt, aki alkohol szagú volt és olyan...ijesztő volt- Ehj te. Eltévedtél? -Féltem és megráztam a fejemet- Akkor mit keresel itt? Szüleid? -Lenéztem a földre és csak a kavicsokat bámultam magam mellett- Szólalj meg édeske. -Kikerekedett szemekkel felnéztem a bácsira, majd megijedtem-