Csak egy szót [Yoonmin ff] BEFEJEZETT✓

20

- Jó reggelt Yoongi! -Jött oda hozzánk Jennie most egy sokkal sokkal rövidebb fekete szoknyában és egy kicsit átlátható ingben, meg a szokásos nyakkendőben-

- Jó reggelt...miért öltöztél ilyen...hogy is mondjam...szellősen?

- Oh...hát észre vetted? Neked aztán van szemed. -Kacsintott rá egyet, amitől most legszívesebben leütöttem volna egy serpenyővel- Csak egy kicsit újítani akartam az outfiten, hogy kiemelkedjek a sok lány közül.

- És hogy az én figyelmemet is felhívd?

- Nahát...te aztán nagyon okos vagy. -Ráhasalt a padra, vagyis csak addig a szinten, hogy leérjen a lába, és megpuszilta Yoongi orrát. Mérges lettem és a fal felé fordultam-

- Jennie, kérlek ne. Nem akarom neked is elmondani azt, amit Hyeminnek.

- Miért, mit mondtál neki?

- Azt, hogy ne szóljon hozzám és ne is nézzem rám, amíg abba nem hagyja Jimin piszkálását. És mivel még mindig piszkálja, addig nem nézhet rám.

- De én nem is piszkálom. Úgyhogy nekem nem kell ezt mondanod. -Mosolyogva támasztotta a fejét-

- De figyelj, te is ugyanúgy piszkálod, mint Hyemin. Úgyhogy te sem nézhetsz rám.

- De...én nem piszkálom!

- Hiába akarod játszani a jó kislányt, tudom hogy te is piszkálod. Úgyhogy...tünés.

- De miért? Jimin ennyire fontos neked? Szereted?!

- Mi? Nem, nem erről van szó! Jimin ugyanúgy ember és NEM érdemli meg, hogy piszkálják. Szóval hagyd őt békén és akkor rám nézhetsz.

- De ő undorító egy alak...nem akarok kedves lenni hozzá...

- És én akkor mi vagyok, ha nem egy undorító alak?

- Te egy tökéletes ember vagy. -Simított Yoongi hajába, de pont ekkor vesztette el a türelmét-

- Nem! Hagyjál! Nincs olyan, hogy tökéletes! Egy ember azért ember, mert hibázik! Fogjátok már fel!

- Hé, mi a baj haver? Miért ordibálsz?

- Heeseung, nem hiszem el, hogy itt SENKI se tudja az ember fogalmát. Szerintem jogosan akadtam ki. Meg szerintem keresnem kell egy terapeutát.

- Terapeutát? Szerintem mindenki tudja mi az az ember, nem kell kiakadnod. -Legyintett Heeseung egyszerűen-

- Akkor mondd meg...van olyan, hogy tökéletes ember???

- Hát persze hogy van. Ez alapvető dolog. Te is az vagy, úgyhogy lehetsz a példa.

- DE.OLYAN.NINCSEN! -Nem akartam tovább hallgatni, hogy Yoongi kiabál, úgyhogy nem láthatóan combjára raktam a kezemet és óvatosan simogattam. Ettől megnyugodott- Sajnálom. Nem állt szándékomban kiabálni. Bocsássatok meg.

- Semmi baj.

- Pár perc és kezdődik az óra. Inkább elő kéne pakolni. -Mondta egészen nyugodtan, majd elő pakolt- Köszönöm. -Suttogta nekem, majd mosolyogva eltátogtam neki egy "szívesen"-t-

Time skip🦋

- Psszt! Hyemin! -Ütögette Jennie Hyemin vállát-

- Mi az?

- Yoongi szerintem titkol valamit.

- Honnét veszed? -Felhúzott szemöldökkel indult el kifelé-

- Nekem nagyon gyanús, hogy ennyire védi Jimint. Szerinted nem gyanús egy kicsit sem?

- De, nekem is nagyon gyanús. És ezzel konkrétan mit is akarsz mondani?

- Hát...kövessük és jártunk utána a dolgoknak.

- Jó. Akkor bújjunk el valahova és kövessük őket.

- Rendben. -Bólintott mindkettő és elbújt egy bokor mögé- De Hyemin, szerintem valahogy illattalanítsd magadat, mert feltűnően illatos vagy.

- Oké, akkor keresek egy semlegesítő valamit. -A táskáját kutatta, mikor mi is kiértünk a suli ajtaján-

- Gyere Hyemin, menjünk! -Húzta Jennie barátnőjét egy másik bokorba-

Nem akartam megszólalni, mert megint éreztem valami fura szagot. Yoongi is azonnal értette miért nem beszélek, úgyhogy ő sem kérdezett semmit. De amikor a házunk elé értünk, körül néztünk, és mivel nem láttunk senkit sem, Yoongi megcsókolt. Viszonoztam én is, majd pár perc múlva elköszöntünk egymástól.