- Na? Történt valami? -Szaladt elénk anya, mikor Yoongival lementünk a lépcsőn. Egy kanál volt a kezében, amiről csöpögött az olaj-
- El se hiszem, de megszólalt. -Mosolyodott el büszkén Yoongi, mire kicsit elpirult arccal lehajtottam a fejemet-
- Huh...megnyugodtam. Köszönöm Yoongi, igazán hálásak vagyunk, hogy végre szóra bírtad Jimint.
- De utána egyből elhallgatott. Először hallom a hangját és...olyan kellemesen nyugtató.
- Örülök, hogy így gondolod. Maradj még egy kicsit, most csinálom az ebédet. Örülnék, ha te is részt vennél ezen.
- Ezt az ajánlatot igazán nem érdemes elutasítani, úgyhogy maradok.
- Akkor sietek az ebéddel. -Szaladt be anya a konyhába készülődni. Yoongival leültünk a kanapéra. Csendben ültünk. Yoongi a képeket nézegette a falon, én pedig csukott szemmel ültem, és bámultam a feketeséget, amit csukott szemmel láttam. Ez mind addig ment, amíg Yoongi teljesen felém fordulva közelebb ült hozzám és hajamba simított-
- Jimin... -Ráemeltem a fejemet és egy jelzéssel jeleztem, hogy mondja, mit szeretne- Kérlek mondj valamit. -Gúnyos tekintettel megráztam a fejemet- Na de kérlek! Olyan aranyos hangod van! -Nyöszörgött, közben óvatosan a vállamnál fogva rázogatott. Én csak nevetve ráztam a fejemet- Ahj...makacs vagy. -Gúnyolódott, majd mindketten nevettünk- Sokkal jobb, mikor nem nézel csak úgy magad elé, mint valami berezelt 3 éves, hanem úgy, mintha lenne benned egy kis életerő. És gondolom nem sokat mosolyogtál. A képeken is csak ültél és néztél.
- Mosolyogni is utáltam. Ugyanúgy utáltam, mint beszélni. Már az is bánt és fáj, mikor rám néznek.
- Pedig aranyosabb vagy, mikor mosolyogsz. Többször kéne mosolyognod.
- De nem szeretek. -Keresztbe tett kézzel Yoongi felé fordultam teljesen. Ő is teljesen felém fordult-
- Akkor nem muszáj mosolyognod. Elég, ha én látom, ahogy mosolyogsz.
- De...tényleg egy ekkora pancser mellett akarsz ülni és eltölteni vele több 10 percet?
- Nem vagy pancser. És igen. Ha kell, egy egész életen át cipellek a hátamon, de nem hagyom, hogy piszkáljanak! Kiállok melletted, amíg kell! -Emelte fel az öklét a magasba, mire elmosolyodtam. Nem számítottam arra, hogy az élet meg fog valaha áldani-
- Köszönöm. -Mosolyogtam, majd ő is fogait kivillantva mosolygott- Igazán megnyugtat, amit mondasz.
- Hát persze, erre való egy barát. -Barát...barát. Az első, egyben egyetlen barátom Yoongi lenne? Lehajtott fejjel lenéztem. Csak bámultam magam elé- Megint mondtam valami rosszat...?
- Nem! Dehogy! Te még egy légynek se tudsz ártani, ha megcsapod egy vasrúddal. Csak...a barát szó, megfogott. Sose volt még eddig egy barátom se. Nem tudom egy barát hogyan viselkedik. Nem tudom mit tegyek, ha a barátod vagyok. -Tenyerembe temettem arcomat szégyenemben. Nem merem tagadni mennyire szörnyen érzem magamat, mikor elrontok valamit-
- Tudod, egy barát nem csinál túl sok mindent. Csak bízik a barátjában, megosztja vele a gondjait, segít neki, nem önző, meg ilyenek. Tudod.
- Igen...de mivan, ha valamit rosszul csinálok? Olyankor csakis én lehetek olyan béna.
- Jimin nyugi! Nem fogok haragudni rád, bármit is teszel. Egy ember azért van, hogy hibázzon, mert senki se tökéletes. Ha van egy kis hiba benned, semmi baj. Alapvetően egy emberben mindig van hiba. De ezért ember, egy ember, mégha ezt mások nem is tudják. Remélem ezt megjegyzed. -Pöccintett az orromra egyet-
- Igazad van. -Felhúztam a lábaimat- Hogy van benned ennyi pozitív és okos gondolat?
- Nos..mivel te irányítod saját magadat, neked kell eldöntened, hogy megerőlteted magad ehhez, vagy sem. És hogy képes leszel-e gondolkodni.
- Bárcsak olyan lehetnék, mint te. -Mondtam ki, majd lenéztem-
- Hé! Ilyet ne is merj mondani! Tökéletes vagy így, nem kell, hogy olyan legyél, mint én. Mert nincsen két ugyanolyan ember. Úgyhogy ezt felejtsd el, oksi?
- Mmm...oké.
- Jimin, Yoongi, gyertek enni. -Lépett ki hozzánk anya- Megzavartam valamit?
- Nem, csak beszélgettünk egy kicsit. Jimin jó beszélgető partner.
- Ilyet is ritkán lehet hallani. Sőt, soha! A fiam beszélget. Yoongi, talán te vagy az, aki előtt mer beszélni. Megtaláltuk számára a legjobb barátot.
- Szívesen leszek a barátja. Teszek róla, hogy Jiminnek minden a lehető legjobb legyen.
- Köszönjük. Ez igazán nagy megkönnyebbülés volt. -Ha most Yoongi a barátom, abból nem lesz semmi baj szerintem. Én se bánnám, ráadásul ő kedves és megértő- Na de akkor gyertek. Elkészültem az ebéddel. -Mondta, majd bementünk a konyhába enni-
YOU ARE READING
Csak egy szót [Yoonmin ff] BEFEJEZETT✓
FanfictionPark Jimin egy fiatal gimnazista fiú, akit mindig csak "Némának" szólítanak. Igen, így szólítják. Egész nap bújja a könyveket és a telefonját. 6-7 éve nem beszél, csak némán hallgat. Ezért is Néma a beceneve. Lehet át kéne írnom. #15 yoonmin 2021.12...