Jelez a telefonom. Kinyitom a szemem. Màr reggel van. Lezuhanyzom. Begöndörítem hosszú szöke hajam. Teszek fel egy szolid sminket aztàn indulok dolgozni. Ma csak hatig leszek. Szerencsère. Ritka, mert àltalàban este tizenegyig vagyok. Lemegyek a lifttel. Igaz a negyediken lakom, akàr lépcsőzhetnék is, de úgy vagyok vele, hogy talpalhatok ma még eleget.
Kilépek a liftből és meglàtom a tegnapi pizzafutàrt, amint a hàz előtt àll. Fura. Úgy tűnik, hogy vár valakire. Elmegyek mellette. Làtom, hogy figyel. Nem foglalkozom vele. Sietnem kell.
- Helló Gwen. - üdvözöl a főnököm.
- Helló. - mondom. - Jake lenne egy kis gondom. Szombaton nem jönnék melózni. Arra gondoltam Mona elvàllahatnà helyettem. Majd vissza adnàm neki valamikor. - vetem fel.
- Nekem okè. Beszéld meg vele, hogy el vàllalja e. - mondja.
- Rendben. Kösz. - mondom ès megkeresem Monàt.
Végig megyek az éttermen, ami még üres, hisz még csak tíz óra múlt. Tizenegykor indul a forgalom, akkor szinte telt hàz van. Lépdelek az asztalok között màr éppen fordulnék az öltözőhőz vezető folyosóra, amikor ki nézve az ablakon észreveszem, hogy egy fekete sötétített üveges audi àll az étterem előtt. Olyan ismerős ez a kocsi. Mintha làttam volna màr koràbban. Belém nyíllal a felismerés. Hàt persze ma reggel a lakàsom előtt úgyanilyen àllt a jàrda mellett. Úgy érzem követnek. Aztàn elhesegetem a rossz érzéseket. Biztos nem. Ez csak véletlen. Bemegyek az öltözőbe Mona màr àtöltözött a munkás ruhàjàba. Fekete rövid szoknya fehér ing és az a gusztustalan rózsaszín sàl hozzà, amin az ètterem logója van. Ettől még jobb lenne egy idètlen baseball sapka is. Na mindegy. Legalàbb jól fizet.
Mona ràm néz és üdvözöl.
- Helló! Minden rendben? - kérdezi aggódva.
-Helló Mona! Persze. - vàlaszolom.
- Biztos? Olyan sàpadt vagy, mint aki szellemet làtott. Rossz ràd nézni. - mondja.
- Jól vagyok, csak siettem. Mona vàllalnàd a szombatot helyettem? Lizzie elhívott a Park klub megnyitójàra. Nagyon szeretnék elmenni. Kérlek. - mondom neki, majd kiskutya szemekkel meredek rà. Elneveti magàt.
- Hàt persze. Menj csak. Majd behajtom rajtad. - mondja viccelve.
- Nagyon köszönöm Mona. Ígèrem meghàllàlom. - mondom, majd megölelem.
Átöltözöm èn is. Indulhat a munka.
Kimegyek az asztalokhoz kinézek az ablakon a fekete audi eltünt. Kicsit megnyugszom. Bàr nincs okom aggódni. A húgom tartozàsàt időben fizetem. Màs meg nincs amitől félnem kellene. Vagy mégis? Mondja egy hang a fejembe. Szètnèzek az étteremben. Semmi gyanús. Oké. Nyugi.Szerencsère hamar eltelik a napom. Mielőtt haza megyek még veszek pár dolgot a boltban. Ahogy kilépek az utcàra a fekete kocsi megint ott àll. Kezdek paranoiàs lenni. Na jó a négy utcànyira van a bolt onnan még két utca a lakàsom. Úgy döntök gyalog megyek. Kell egy kis séta. Sietek. Menet közben hàtra hàtra nézek, hogy követnek e.De nem. Nem làtom a kocsit sehol. Ez jó. Elérek a boltig. Megveszem ami kell, majd sprintelek hazàig. Fel a lifttel. Bemegyek a lakàsba és magamra zàrom az ajtót mind a hàrom biztonsàgi zàrral. Sose szoktam. Most úgy érzem muszàj.
Ledobom a cuccokat az asztalra ès az ablakhoz sietek. Kivàncsi vagyok, hogy ott van e az autó. Nincs. Át nézek az utca túloldalàra ès meghűl az ereimben a vér. Ott a kocsi a pizzàs sràc az elejének tàmaszkodva néz a lakàsom felé. Egyre gyorsabban kezd verni a szívem. Alig kapok levegőt. Mit akarhat. Most màr biztos, hogy követ. De miért?
Felhívom Gracet. Csörög a telefonja, de nem veszi fel. A francba. Bàr tudnàm, hogy mi a fene folyik itt. Leülök a kanapéra és hívom Lizzit. Kèt csörgés utàn fel is veszi, majd meghallom csicsergő hangjàt.
- Szia csajszi. Mi a helyzet? - kérdezi.
- Helló Lizzie. Figyelj nem tudom biztosra, de valaki követ egy fekete sötét üveges audival. Emlékszel a tegnapi pizza futàr sràcra? Ő van a kocsival. Itt àll a hàz elött és néz felfelé. Reggel is itt àllt. Meg az étterem előtt is. Komolyan aggódom. Mivan ha a húgommal kapcsolatos a dolog? - hadarom neki.
- Hé, nyugodj meg! Biztos csak véletlen. Lehet pizzàt vitt valakinek. Túl gondolod az egészet. - próbàl nyugtatni.
- Hàt persze az étterembe szàllított ma reggel pizzàt. Ugye? - felelem szarkasztikusan.
- Sosem lehet tudni. - vàlaszolja.
Felàllok ès kinézek az ablakon. Még mindig ott a kocsi csak a sràc tünt el.
- Na jó lehet igazad van. Megyek lepihenek. Hulla fàradt vagyok. Talàlkozunk szombaton. - mondom és meg se vàrom, hogy mondjon bàrmit bontom a vonalat.
Nem tudom mit csinàljak. Vàrjak még előkerül a húgom vagy hívjam a rendőrséget. Volt màr, hogy napokra eltünt,de a végén mindig előkerült. Kinézek az ablakon a kocsi sehol. Megkönnyebbülök. Elmegyek letusolni és nézek egy filmet.
YOU ARE READING
Leláncolva ~(18+)~ Befejezett
RomanceA szüleink meghaltak. A narkós húgom rám maradt. Egyik bajból a másikba keveredett. Míg végül engem is bajba sodort. Ekkor változott meg az életem végérvényesen... ___________________________________________ (18+ részeket tartalmaz!)