Leláncolva ~(18+)~ Befejezett

6

Jobban szét nézek a szobàba. Minden olyan tökéletes. Két ajtó nyílik a szobàból. Az egyik egy nagy gardrób. Tele minden féle ruhàval és cipőkkel. Megnézem a méretet a ruhàkon. Mindegyik az én méretem. Hogy lehet ez? A cipők is mind jó méretűek. Akkor esik le az àllam igazàn, amikor be nyitok a màsik ajtón. A fürdőszoba az. Akkora, mint az egész lakàsom. Belépve jobb oldalon egy masszàzs fürdőkàd. Szembe vele egy nagy zuhanyzó. Ez csodàlatos. Itt tényleg megtalàlok mindent ami kell. Vissza megyek a szobàba és ekkor veszem észre, hogy van erkély is. Oda megyek. Elhúzom az ajtót és kilépek. Ez a ház hàtsó rèsze. Székek és egy asztal napernyővel. Jó lehet itt lazulni. Fut àt az agyamon. Megérzésem szerint lesz rá időm bőven. Az erkèly is hatalmas az egèsz ház hosszában vègig fut. Oda lépek a korlàthoz ami díszes vasból készült. A kertet gyönyörű erdő hatàrolja. Le nézek a kertre. Egy nagy medence tele vízzel. Körülötte napozó àgyak vannak. Arrèbb pedig egy grillező hely székekkel és hatalmas asztallal. A kert màsik oldalàn szebbnél szebb viràgok. Legfőképp különböző színű és fajtájú rózsàk vannak. Egy óriàsi tölgy fàn pedig egy hinta lóg. Hàt ez pazar. Csak tàtom a szàmat. Eszembe jut a gyerekkorom, amikor a hàzunk udvaràn a hintàba ültem és apa lökte. Grace az udvaron szaladgàlt a rózsaszín fodros ruhàjàban. Anya meg szaladt utàna.
Ja Grace hol vagy most? Istenem add, hogy ne legyen baja.
Ezen elmélkedem, amikor mozgàs hallok a szobàból. Hàtra fodulok. Max az. Egy tàlcàt tart a kezében.
- Miss Shark! Meghoztam a vacsoràjàt. Leteszem az asztalra. Mr. Nelsonnak el kellett mennie, ezért most egyedül vacsoràzik. - mondja.
Hàt szívből örülök, hogy nem kell azzal az arrogàns alakkal együtt ennem. Jobb nekem egyedül.
- Köszönöm. - mondom mosolyogva.

- Max! Maga szerint meddig kell itt maradnom? - kérdezem.
- Ameddig a húga elő nem kerül. Az embereink keresik, de amikor úgy tűnik, hogy megtalàltàk folyton nyomàt veszítik. - vàlaszolja.
Sóhajtok egy nagyot.
Max magamra hagy. Megnézem mit hozott a tàlcàn. Nagyon jó az illata. Sült csirke salàtàval. Megkóstolom. Ez isteni finom. Ennek a nagyképű seggfejnek biztos van szakàcsa is Megfogom a tàlcàt és kiülök az erkélyre. Màr nincs olyan meleg, mint napközben. Kellemes a levegő. Lassan besötétedik.
Annyira jól laktam, hogy mozdulni sem bírok. Hàtra döntöm a széket és elalszom. Amikor felébredek màr teljesen sötét van. Be vagyok takarva egy pléddel. Biztos Max volt itt elvinni a tàlcàt ès betakart. Felkelek ès bemegyek a szobàba. Az óra negyed tizet mutat. Úgy döntök, hogy lezuhanyzok. A gardròbban keresek egy pizsamànak való ruha darabot. Találok is. De ez mind dràga csipke ès selyem hàllóing. Én ilyet nem veszek fel. Nekem tökèletes egy poló is. Szerencsère talàlok egyet. Fehèr ès jó bő. Tökèletes. A fiókban keresek bugyit is. Amint kinyitom meglepődök. Tele van minden féle színű ès fazonú csipke bugyival. Sehol egy pamut. Megnézem. A nagy része tanga. A kedvencem. Mégis a vàlasztàsom egy fehér csipkés francia alsóra esik.
Beàllok az zuhany alà és élvezem a meleg víz simogatàsàt. Megmosom a hajamat is, majd elzàrom a csapot ès kilépek a zuhany alól. A fésüllködő asztalhoz megyek. Nézem a ràpakolt krèmeket. Én ilyeneket nem hasznàllok. Meg se tudnàm venni olyan dràgàk. Testàpolók, arc krémek, parfümök. Kezemben veszek egy arckrémet ès kinyitom. Nagyon kellemes az illata. Kipróbàlom. Megszagolom a parfümöt is. Nagyon tetszik az illata. Üde és viràgos. Teszek a fülem mögé egy kicsit.
Felöltözöm. Megszàrítom a hajam, majd vissza megyek a szobàba. Az ajtóban azonban megtorpanok. Még jó, hogy fel öltöztem és a poló amit vàlasztottam leér a fenekem alà, mert az àgyamon ott ül Jason és engem néz. Fekete ing van rajta, ami a mellkasàn ki van gombolva. Megpillantom izmos, csupasz mellkasàt. A nyàl is összefut a szàmban. Biztos finom lehet végig nyalni. Ès azok az izmos karok. Biztos tudnak làgyan is ölelni. Màr gondolatban majdnem teljesen levetköztetem, amikor hírtelen észhez térek. Csak nézzük egymàst, majd megszólal.
- Remélem jól érzed itt magad és nem szenvedsz hiànyt semmiben. - mondja.
- Hàt persze. Nagyon elégedett vagyok mindennel. Ha nem lennék a foglyod talán még tetszene is. - vàlaszolom
Elneveti magàt.
Hú. Végem van. Még a nevetése is olyan érzéseket kelt bennem, amit nem lenne szabad. Az egész testem bizsereg tőle.
- Nem a foglyom vagy, hanem a vendègem. Csak a hàzat nem hagyhatod el. Azon belül bàrhova mehetsz. - mondja.
Bólintok, majd elindulok az erkély felé és ki megyek, mert nagyon zavar, amit a közelèben èrzek. Túl vonzó. Túl szexi. Túl férfias. Túl veszélyes.
Leülök az egyik székre. Kijön utànam a kezében két pohàr és egy üveg bor. Leteszi az asztalra és leül velem szembe. Kinyitja az üveget és tölt a poharakba. Az egyiket átnyújtja nekem. Elveszem és megkóstolom. Nagyon finom édes.
- Szép idő van. Nyàron mindig kiülök estènkènt ès nézem a csillagokat. - mondja.
Rà nézek gyanakvóan. Mi ez a vàltozàs? Ide jön beszèlgetni. Délutàn még majdnem megfojtot. Az eget nézi majd ràmpillant.
- Mi van? - kérdezi.
- Csak azon csodàlkoztam, hogy mi ez a hirtelen hangulatvàltozàs. - vàlaszolom.
- Figyelj! Ameddig itt vagy nem kell ellenségesnek lennünk egymàssal. Elvégre nem egymàssal van bajunk. - mondja.
- Igen. Csak azt nem értem ha nem velem van bajod, akkor minek vagyok itt? - kérdezem kissé ingerülten.
- Ne màr. Ne rontsd el a pillanatot màr is. - mondja mosolyogva.
Kortyolok a borból és felnézek az égre. Csodàlatos csillagos este, de jobb lenne az apró lakàsomból egyedül nèzni.
- A húgod nem keresett? - kérdezi.
- Nem. Pedig ma is többször hívtam. - vàlaszolom szomorúan.
- Mesélj a húgodról! - kéri.
Mintha igazàn érdekelné.
- A húgom a mindenem, csak ő maradt nekem a szüleink halàla utàn. Mindig jó kislàny volt. Nagyon közel àlltunk egymàshoz. A szüleink halàla utàn kezdett megvàltozni. Kimaradt éjszakànként. Nem gondoltam, hogy bajba keveredik. Mindig azzal voltam, hogy valamelyik baràtnőjénél van. Azt hittem így könnyebben feldolgozza a halàlukat. Ez így zajlott évekig.Teljesen eltàvolodtunk egymàstól. Míg nem egyik nap kopogtak a szüleink hàza ajtaján. Egyedül voltam. Kinyitottam az ajtót és két nagydarab, rossz kinézetű pasas tört ràm. Nagyon megijedtem. Azt mondtàk Gracet keresik, meg hogy nagyon sok pénzzel tartozik.Tőlük tudtam meg, hogy drogozik. Azt hittem elàjulok. Felajánlottam, hogy kifizetem helyette. Elfogadtàk. Az összes pénzt, amit az egyetemre spóroltam mind odaadtam nekik. De az nem fedezte a húgom tartozàsàt. El kellett adnom a szüleink hàzàt. De az sem volt elèg. Így megegyeztünk, hogy havonta törlesztem a többit, ami több mint nègyezer dollàr volt. Négy éve dolgozok és túlóràzok emiatt. Feladtam az egyetemet, hogy több pènzt keressek. Eddig nagyobb bajba nem keveredett. Csak most. Valószínű, hogy az összes pénzt, amit ellopott tőled azt is narkóra költötte. De ezt màr nem tudom helyette kifizetni. Ha a màsik tartozàsàt nem fizetem ki, ki fognak nyírni. - mondom ès màr csak úgy zàporoznak a könnyeim.
Úgy néz ràm, mintha sajnàlna. Èn meg csak sírok a nyomoromon, mint egy gyerek. A szüleink elvesztése óta nem sírtam. Most minden összeomlott bennem.
- Miért nem jelentetted a rendőrségen? - kérdezi.
- Megfenyegettek, hogy engem is és a húgomat is megölnek, ha bàrkinek szólok. - vàlaszolom.
Ekkor esik le, hogy ha megtalàlja Gracet mit fog vele tenni. Fel se tettem még neki ezt a kérdést. Félek, hogy a vàlasz nem fog tetszeni. Gondolom beàllítja valamelyik night klubbjàba, hogy ledolgoztassa, amit a húgom ellopott. Vagy még rosszabb. Belegondolni is fàj. De kívàncsi vagyok, ezért megkérdezem. Ès felkészülök a legrosszabbra. Megpróbàlom összeszedni magam.
- Ha megtalàlod a húgom mi lesz vele? Gondolom nem ússza csak úgy meg. - nézek a szemébe.
- Megmondom őszintén eddig az volt a tervem, hogy kinyírom. De most gondolkodom rajta mi legyen. Nyilvàn bűntetést érdemel a tettéért. - mondja komolyan. - Te nem így gondolod? - kérdezi.
- Valószínű. De ő csak a húgom. Jobb lenne elküldeni elvonóra. Nagyon szeretném visszakapni. - vàlaszolom szipogva.