Zuhanás. Merülés. Esés. Bukás. Mindegy hogyan fejezzük ki, ugyan azt jelenti :vesztettél. Vesztettél és már csak ez maradt meg az emlékeid közt. Az hogy mennyit harcoltál a győzelemért, már kárba vész, hisz vesztettél.
Beléd fáradtam ebben a pillanatban. Szó szerint benned fáradtam el. Rájöttem. A karikák a szemem alatt nem az álmatlanság miatt keletkeztek. Nem nem. Hanem miattad.
Meg untam az állandó küszködést. Azt hogy taktikázom. És azt hogy hagyom hogy te irányítsd a bábúkat. Még az enyémeket is. Őszintén Ezért vesztettem mindössze. Mert már nem akarok játszani.
Unalmas, és fárasztó. Viszont... Olyannyira hozzám nőtt hogy... Hogyha már nem játszhatnám újra és újra, hiányozna és mindenben csak azt látnám.
Keresném a titokzatos lépéseket, a minél fájdalmasabb ütések idejét, a megalázás, megalázkodás pontját, és a csalódás fájó hangját. Egy szóval... Téged. Téged keresnélek mindenben és mindenkiben.
De úgy döntök... inkább. Kérek még egy utolsó visszavágót. Hm Most én fogok győzni.
És én nem fogok csalni. Ezt garantálom. De sokszor az ember mégis csak úgy nyerhet ha mindent elveszt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
