Árnyvadászok Odaát (Supernatural X Shadowhunters ff.)

𝟑.𝒓é𝒔𝒛 (𝑨𝒗𝒆𝒓𝒚)

Avery

A zene halkan szólt és körülöttem az emberek, beleértve engem is, túl sok alkoholt ittunk. Mindenki boldogan beszélgetett egy másik személlyel, vagy kisebb csoportokban érezte jól magát, egyedül Alec ült a pult legszélén és iszogatott, miután Brooke kiment levegőzni, Jace meg utána. Izzy és Clary pedig egy sráccal beszélgettek, ha jól rémlik talán valami Simonnal. Dülöngélve kicsit, de odamentem hozzá és leültem a mellette lévő bárszékre. Intettem a pultos csajnak, hogy jöhet két feles, majd a srác felé fordultam.

-Minden rendben?

-Ja.

-Na jó, tudom nem lettünk a mai nap legjobb barátok, meg puszi pajtások, de tényleg érdekel, hogy mi a bajod.

-Volt már olyan veled, hogy szentül meg voltál győződve magaddal kapcsolatban valamiről, ami az egyik pillanatról a másikra suttba dől?

-Igen. Az életem csupa ilyen fordulatokból áll. Származásomból kifolyólag rengeteg ideig azt hittem, hogy jó vagyok, helyette olyan beteg módszerekkel nyírok ki másokat, hogy a démonok nagy része a hátam mögé bújhat.

-Az én problémám nem ekkora, de értem a lényeget. Főleg miután ma láttam, hogyan ölsz vámpírokat. Viszont szerintem haza megyek most. Ha van kedved jöhetsz te is.

-Szerintem benne vagyok. Lépjünk le. Buli alatt amúgy valami táncos helyre gondoltam. Ez kicsit unalmas - a kezébe nyomtam az egyik pohár felest, a másikat pedig én húztam le. Megragadtam a karját, majd az Intézet sötét folyosójára vittem magunkat. A srác szobája pont azon a folyosón volt, így nem messze kerültünk a célponttól.

-Ne haragudj, ha iszok, nem vagyok képes pontosan felmérni a dolgokat.

-Jelen esetben nem érdekel - kapta el a derekamat és hirtelen magához rántott. Tenyeremet a mellkasára tettem, hogy ne csapódjak hozzá. Éreztem a testének melegét ott, ahol hozzá ért az enyém, közben az illata az orromba kúszott. Feketebors, dohány és gaiac-fa keveréke volt. Meglepő mód egyből belém vésődött a kellemes illat. Az alsó ajkamba harapva néztem fel Alec sötét barna szemeibe, miközben ő az egyik tenyerét az arcomra vezette fel, a másikkal ugyanúgy a derekamat fogta, csak kicsit szorosabban. A következő pillanatban a falhoz tolt és karjával a falnak támasztotta magát mellettem.

-Nem tudom mi ütött belém, mert én nem ilyen vagyok. Tuti megőrülök.

-Csak az alkohol - suttogtam kettőnk közé.

-Igen, biztos az alkohol - döntötte a homlokát az enyémnek, és szenvedélyesen csókolt meg. Valahol mélyen számítottam rá, mégis görcsbe ugrott a gyomrom és lefagytam.

-Csak lazulj el - suttogta az ajkaimra, majd folytatta, ahol abba hagyta.

A kezem a tarkójára csúszott és úgy húztam közelebb magamhoz. A combom hátsó részéhez nyúlt, felkapott az ölébe és elindult velem a szobája felé. Szinte berúgta az ajtót, annyira sietett, és a bezárást is ilyen módon oldotta meg, miközben az istenért sem szakította volna meg a csókunkat. Az ágyához érve ledöntött rá, beletúrtam a hajába, mire ő felmorgott egyet és elválva az ajkaimtól a nyakamhoz hajolt.

-Ha nyomot hagysz rajtam Dean megöl.

-Maradj itt velem. Úgyis ide tartozol - harapta meg óvatosan a nyakamat.

-Nem lehet, Alec. Sok dolgom van még. Te sem hagynád itt az Intézetet miattam.

-Pedig elgondolkodtató ajánlat lenne - csókolt meg újra, miközben a hatalmas tenyere becsúszott a pólóm alá és végigsított vele az oldalamon. Ahol a tenyere hozzám ért, ott úgy éreztem lángra gyullad a bőröm, majd végig fut rajta a hideg és libabőrös lesz az a terület. Mikor már azt hittem felfedező útra indul a keze, lefordult rólam és mellém feküdt.