Avery
-Tehát vázoljuk fel a helyzetet. Az utóbbi három napban megtudtátok, hogy Lucifer visszatért, gyereket csinált, ma pedig, hogy Crowleyt a pokol urát megölték? És csak most voltatok hajlandóak nekünk szólni? Hagytátok, hogy idiótának érezzem magam, amiért a nephilim fiúval álmodtam kétszer is – néztem a két fiúra és a nemrég érkező anyjukra.
-Crowley nem halt meg. Vagyis addig nem hiszem el, amíg nem látom testet és nem égetjük el.
-Nekünk nem Crowley kell, hanem Rowena. Ő vissza tudná zárni Lucifert a ketrecébe – mondta Sam és már hívta is a boszorkányt.
Idegesen járkáltam fel-alá. A telefon másik oldaláról viszont nem Rowena hangja, hanem a bátyám szólt vissza. Sam megszólalni sem tudott a meglepettségtől.
-Mi az? – kérdezte Dean.
Ekkor már sejtettem. Idegesen túrtam a hajamba és az asztalra csaptam. Brooke rám nézett kérdőn, mire bólintottam. Ő is tudta. Rowena halott. Sam kihangosította a telefont, hogy mindenki hallja.
-Ha Rowenat keresed, jelenleg nem elérhető.
-Most ha jobban belegondolok ismertem őt, mint Rowena. De mint apám édesanyját, nem igazán – suttogta Brooke.
-Ha még jobban belegondolsz Crowleyt is ismerted, mint a Pokol urát, de mint az apádat, úgy nem.
-Mondjuk igazad van - értett velem egyet.
Sam szúrósan nézett ránk, hogy ne sutyorogjunk.
-Ez a jelenti, hogy véresre tapostam a koponyáját, aztán még fel is gyújtottam. Olyan mocskos és hangos volt, de meg kellett tennem. Nem sokára apa leszek. Nem nevelhetem a kis pelenkást a ketrecből. Egyébként merre van Castiel pajtásod?
-Rohadj meg! – válaszolt Sam.
-Oh, ez még később jól jöhet. Nos, szívesen elbeszélgetnék még, de minek vesztegessem az időmet? Már nem vagyok fontos. Nem lesz szükségem a porhüvelyemre, nem igaz?
-Ha azt hiszed, hogy ezt megúszod....
-Oh, szia Dean. Tudom, hogy majd próbálkoztok valamivel, mindegy is. Nem tudtok megölni, eddig sem tudtatok. A banya meg halott. Nem tudtok vissza dugni a ketrecbe. Mint mondtam, nem számítottok. Pápá – nyomta ki a hívást.
-Már tudom honnan örökölted a stílusod – sóhajtott egy nagyot Brooke.
-Amolyan égi áldás volt – vontam vállat.
-Lucifernek igaza van. Nem tudjuk megölni, sem visszazárni.
-Rendben, jó. Akkor nyerjünk időt. Keressük meg Kellyt és vigyük el innen. Akkor Lucifer nem árthat neki.
-Castiel belefog menni ebbe? – kérdezte Mary, akit eddig észre sem vettem, hogy a bunkerben tartózkodik. Mary Sam és Dean anyukája volt, aki harmincnégy évvel ezelőtt halt meg egy démon miatt, mikor Sammy még csak fél éves kisbaba volt. A történtek után harminchárom évvel később, Amara, Isten ikertestvére visszahozta Deannek az anyukáját, amiért sikerült apámmal kibékítenie őt. Nekem soha nem volt szimpatikus Mary, ahogy én sem neki, illetve Brooke sem, de amíg a fiúk boldogak, addig egy szavam nem lehet.
-Mi van Cassel? – kérdeztem.
-Félti a babát. Lucifer fia valahogy megmutatta neki a jövőt, így most védi őt.
-Még jó. Én sem hagynám, hogy bántsák. Cas nem fogja hagyni, hogy elvigyétek.
-Bele kell neki.
YOU ARE READING
Árnyvadászok Odaát (Supernatural X Shadowhunters ff.)
FanfictionJAVÍTÁS ALATT Brooke és Avery a gonosz erők ellen küzdenek fiatal koruk óta. Vadászokként és Winchester lányokként nevelkedtek, mióta az eszükbe tudják. Egy Brooklyn-i munka közben az egész életük a feje tetejére áll. Szerelemi szálakkal és még töb...