Árnyvadászok Odaát (Supernatural X Shadowhunters ff.)

𝟗.𝒓é𝒔𝒛 (𝑨𝒗𝒆𝒓𝒚)

Avery

A srácok és Brooke nagyon örültek a visszatérésemnek. Nagyon gyanús, hogy tényleg Jack hozhatott vissza. Az alapján amiket elmesélt, hogy kiakadt és minden erejével próbált visszahozni bánatában, még jobban alá támasztotta a fiú gondolatát.

-Srácok, ha meg bocsátotok, elmegyek lezuhanyozni és aludni akarok. Összetudom számolni a két kezemen, hogy mennyit aludtam tizennégy nap alatt. Holnap bármire válaszolok, beszélgetek, de kimerültem.

-Megyek, megcsinálom a fürdő vized – szaladt el Jack.

-Azt mondtam, hogy zuhanyzok – ráncoltam a homlokom.

-Nézd el neki! Nagyon rosszul volt, miután elmentél. Mind, de ő nagyon.

-Akárcsak Brooke.

-Jaj, kis majom. Hiányoztam? – öleltem meg a lányt, akinek a mosolya egy pillanat alatt hervadt le.

-Rád fér már az a fürdés.

-Tudod mit? Szagold – ölelgettem jobban és csak akkor engedtem el, mikor visítani kezdett. Mind nevetve vonultunk be a szobánkba, hogy aludjunk egyet. Jack a fürdőbe volt és habos fürdőt csinált nekem.

-Aranyos vagy, Kölyök.

-Én nem úgy értettem, mikor azt mondtam hozd vissza Castielt.

-Tudom Jack, de már mind itt vagyunk. Én visszahoztam, akiket tudtam, Castielt és Crowleyt, te pedig engem. Köszönöm.

-Szeretlek – vigyorgott a fiú. -Te vagy az egyetlen igazi családtagom. Castielt az apámnak tartom, de tudom, hogy te vagy az egyetlen, aki tényleg a rokonom.

-Ettől függetlenül mind egy család vagyunk.

-Igen, tisztában vagyok vele. Nem is kívánhatnék jobb családot magamnak. Van ide bent alvós cucc. Hagylak fürdeni. A szobádba leszek, ha nem baj.

-Dehogy baj, és Jack...én is szeretlek.

Nagyon mosoly nőtt az arcára, amitől még aranyosabban nézett ki. Kisurrant az ajtón és bezárta maga után. Gyorsan leszedtem magamról a göncöt, amiben voltam és befeküdtem a kádba. A melegtől és a kellemes érzéstől kis híján elaludtam. Emiatt nem élveztem ki a habos fürdő élményeit, hanem hamar megmostam a hajam és a testem. Jack véletlenül az Alectől kapott pólót hozta be, amiről eszembe jutott az árnyvadász fiú, hogy vajon minden rendben van-e vele és a többiekkel. Elhessegettem az ilyesfajta gondolataimat, fogat mostam és megszárítottam a hajam, úgy mentem vissza a szobába. Jack az agyamon feküdt és valami mesét nézett, amit lekapcsolt, mikor lefeküdtem az ágyra.

-Itt aludhatok?

-Itt?

-Igen. Mint egy gyerek az anyukájával. Úgyis nagy az ágyad.

-Egye fene, de ha éjszaka szájba váglak, ne sértődj meg.

-Nem fogok. Avery, kérdezhetek valamit?

-Természetesen.

-Nincs erőd? Szinte nem is érzem benned. Pedig hatalmas erő sugárzott belőled eddig.

-Fogalmam sincs mi van vele, de mintha nem lenne. Lehet nincs, ki tudja. Most nem akarok ezen agyalni, csak aludni.

-Rendben. Akkor most aludj! Jó éjt, AJ!

-Neked is jó éjt, Jack!

Jack leoltotta a lámpákat és oldalra fordulva el is aludt. Engem is hamar kiütött az álom. Másnap délután keltem fel, már egyedül.