Árnyvadászok Odaát (Supernatural X Shadowhunters ff.)

𝟐𝟎.𝒓é𝒔𝒛 (𝑨𝒗𝒆𝒓𝒚)

Avery

Abyssben töltöttük a szabadidőnket. Éppen vacsoráztunk közösen. Lucifer Gabrielnek és Sarielnek mesélt valamit, mi pedig szörnytalálóst játszottunk. Néhány jellemzőt kellett mondani a szörnyről, amit kitaláltunk, a többieknek pedig ki kellett találni, hogy melyik a nyerő.

-Anyám, ez úgy lapátol, mintha az élete múlna rajta - nézett rám Lucifer, mire kitört belőlem a röhögés.

-Komolyan azt mondtad anyám, holott neked nincs is olyanod? Azrael, te meg félre ne nyeld a rizset - szólt rám Gabriel is.

Jophiel lépett be az ajtón, mögötte Aleccel.

-Elnézést kérek a zavarásért, de az úr titeket keres.

-Köszönöm, Jophiel - töröltem meg a számat, majd felkeltem az asztaltól és Alec elé sétáltam. -Fél perced van elmondani mit keresel itt, különben én rugdoslak ki innen.

-Bocsánatot akarok kérni. Túl messzire mentem. A barátaim vagytok és nem akarok veletek rosszban lenni.

-Eddig bírtad Brookeot. Akkor most mi történt?

-Vele, mint ember nincs bajom. Csak a démoni vérvonalával.

-Jézusom, hallod te mit pofázol? Az egyik barátodról beszélsz, ember. Arról a lányról, aki annyiszor mentette már ki a seggedet a bajból. Mit keresel itt egyáltalán? A Légiónak pont az az elve, hogy ember, démon, angyal, vámpír, mindegy mi, de együtt él békésen. Kíváncsi lennék mi van az agyad helyén, hogy neked a béke totál az ellenkezőjét jelenti. Elfogadás. Megbírod ezt érteni? Ha én, az ítélet angyala képes vagyok szemet hunyni az itt lévők vétkein, akkor neked is fog menni, barátom. Amíg nem érted mi az az esélyegyenlőség, ide ne gyere!

Sariel szavai megdöbbentettek, hogy így kiáll Brooke mellett, és ahogy láttam, rajtam kívül mindenki mást is. Mintha a lány szemében egy kis elérzékenyülés is feltűnt volna egy pillanatra.

-Igazad van, tényleg sajnálom. Próbálok ezen változtatni.

-Rossz hatással van rád a barátnőd - vont vállat Jack, majd visszafordult a tányérjához, mire mindenkinek hatalmasra nyíltak a szemei. Alec szólásra nyitotta a száját, de megállítottam.

-Neki nem fogsz beszólni! Figyelj, egy család vagyunk és a jelenlegi helyzetben nem eshetünk szét. Haragtartók sem vagyunk, viszont meg esküszöm neked, ha bármilyen módon, vagy formában bántani mered Brookeot, belenyúlok a szemgödrödbe és felnyalatom veled a padlót.

A fiú elvigyorodott és meg akart ölelni, ám mielőtt megtehette volna megfordultam és visszamentem az asztalhoz.

-Még az lenne a kérdésem, hogy bemutathatom a barátnőmet?

Jace köhögésben tört ki. Brooke rémülten ütögetni kezdte a hátát, mire a srác rohama lassan csillapodni kezdett.

-Elnézést, azok a fránya szálkák.

Mind csendben konstatáltuk, hogy Jace brokkolikrém levest evett, ami távolról sem ismerte a szálka fogalmát.

-Természetesen szívesen látnánk a barátnődet - mosolygott a fiúra erőltetetten Gabriel.

-Csapjunk egy partit estére és hívjunk mindenkit. Mit szólsz, Azzy?

-Borzalmas ötleteid vannak, Lucifer.

-Ugyan már, fantasztikus lesz.

-Oké, jól van, de én biztosan nem szervezek semmit. A mai napomat Brooke-val szeretném tölteni, mivel mostanában elhanyagoltam őt.