Ki nem mondott szavaink ✔️

Tizennyolc

Hallgasd mellé: Jamie xx, Oliver Sim - Stranger In A Room

CAMI

Kegyetlen másnapossággal keltem fel. A fejem szét akart robbanni a torkomat pedig erős hányinger szorongatta. Astridhoz jöttünk fel az éjszaka, mert hozzá sokkal közelebb volt a legutolsó kocsma.

A telefonom után kutatva kémlelem át a szobát és veszem tudomásul, hogy Astridnak már sikerült kiszabadulnia az ágyból. Felülök az ágyban és a telefonom képernyőjére nézek. 12:46. Az előadásunk 14 órától kezdődik így esélytelen, hogy még haza ugrok előtte.

A csapattársaimmal közös chat több üzenetet is jelez, de a szemem nem azt az értesítést szúrja ki előszőr.

Hanem Sébastianét. Amitől kicsit meg is áll bennem az ütő. Rettentő szar érzés fog el és nem csak a rosszullét miatt. A baj csőstül jön, mint ezt már megtanulhattam volna. De hiába, a hibáimból soha nem tanulok.

Sébastian Loument: Elmondtam Liának.

Sébastian Loument: Nem tudom ezt az egészet így végig csinálni.

Sébastian Loument: Átmegyek.

5 nem fogadott hívás Sébastiantól.

Mindezt egy órája. 

Megszűntem létezni. A szívem olyan gyorsan kezd el verni, mint még soha és a hányinger már nem csak, hogy kínoz, de egyenesen meg akar ölni.

Gondolkodás nélkül és pánikban hívom vissza Sébastiant. Ki se csöng még szinte és már rögtön fel is veszi. Csönd. Egyikőnk sem tud mit mondani.

Mégis egy végtelennek tűnő csönd után érdes, szomorkás hangon szól hozzám.

-        Kidobott. – közli velem, amitől én még jobban belesüppedek a lelkem feketeségébe.

Nem tudok neki mit mondani.

-        Kidobott és azt mondta, hogy nem akar látni engem. – mondja suttogva és hallom, hogy valamibe bele üt egy óriásit.

Még mindig képtelen vagyok megszólalni. Nem is tudom, hogy mit akarnék neki mondani.

-        Tegnap éjszaka ezen gondolkodtam, hogy a próba vacsora előtt vagy után mondjam el neki, hogy megcsókoltam valakit. Nem akartam még nagyobb rohadék lenni, így ma reggel elmondtam neki.

-        Valakit? – kérdezem suttogva.

-        Természetesen nem mondtam el neki, hogy a húgát csókoltam meg. – sóhajt fel. – Hol vagy? Látni akarlak.

Undorodom magamtól. Egy kis részem remélte, hogy talán elmondta, hogy engem csókolt meg. De csak azért, hogy véget érjen ez a rohadt bűntudat.

-        De mondtad Liannanak, hogy megbántad és hogy csak házasság előtti para volt? Ugye mondtad?

Mély hallgatás, amit egy nagy sóhaj követ. Ne. Ez rosszat jelent, nagyon rosszat.

-        Nem szerettem volna neki hazudni. Cami, nem a bűntudatomtól szerettem volna megszabadulni. Nem tudom vele ezt így csinálni. 

-        Hogy „így" csinálni? – kérdezek vissza kétségbeesetten.

-        Úgy, hogy más jár az eszemben. Más csókjára gondolok.

Szótlanul várom, hogy elnevesse magát és szóljon, hogy csak viccelt. Várom, hogy végre felébredjek ebből az idióta álomból. Várom, hogy abba maradjon ez az egész és azt kívánom bárcsak ne történt volna semmi köztünk.