Mocskos Elit (Befejezett)

15. fejezet

Az egész buli teljesen más hangulatban telt, mint az előző években. Feszült voltam, pedig már a sokadik italt döntöttem le a halloween szellemében. Csak ültem az egyik fotelben, és a tömeget kémleltem. Sokan voltunk, mint mindig, amikor Louis-nál van buli. Mindenki jól érezte magát, tele voltunk szuperhősökkel, kurvás nővérkékkel, macskanőkkel, minden olyannal, amire csak a kiéhezett csajok és srácok vágyhattak. Rövid időn belül kellően fülledtté vált a lakás, ahogy az emberek elkezdtek fokozatosan könnyíteni az öltözékükön, a buli hangulata mégis egyre forróbb lett. Igazából nem is érdekelt, ki mit csinált. Louis-t néztem. Az elejétől kezdve csak őt tudtam nézni. Próbáltam megfejteni, miért vonzza annyira a tekintetem hetek óta. Miért nem bírok magammal, ha a közelben van, miért leszek ilyen kibaszott dühös, ha csak rá gondolok. Próbáltam úgy nézni őt, ahogy előtte a csajokat, kielemezni a vonásait, a haját, az alkatát, a mozdulatait, a szeme csillogását, az ajkai vonalát. Aztán azon igyekeztem, hogy képes legyek feldolgozni az érzést, a gondolatot, hogy Louis szép. Hogy szépnek látom őt, és ezt egyelőre csak magamban, de ki merjem mondani.

Akkor, abban a pillanatban libegett be a helyiségbe egy martinis pohárral a kezében. Az ing már ki volt gombolva rajta, a haja pedig kócosan állt a feje tetején. Amikor meglátta a parketten őrületesen táncoló latin fiút, ravasz mosoly ült ki az arcára, kortyolt még egyet a poharából, aztán letette az egyik asztalra, majd elindult felé. Eszelősen festhettem, ahogy órák óta a szoba különböző pontjairól, de őket bámultam. Komoly arccal követtem figyelemmel azt, ahogy táncol vele. A srác elképesztően jó táncos volt, Louis viszont nem, de még így is, mintha tökéletesek lettek volna. Azonnal érezték egymás ritmusát. Követte a szemem Louis minden egyes kézmodulatát, ahogy Omar mellkasát simította végig. Az ujjai a fiú nyakát cirógatták meg, majd lassan, egyetlen ujját az álla alatt tartva közelebb húzta magához, és megcsókolta. Szenvedélyesen csinálta, mintha élete szerelme lenne a kis latin srác, elakadt lélegzettel figyeltem, miként táncol egymáson a nyelvük is. Omar kezei már Louis derekánál jártak, de nem ment tovább, még csak a fenekére se simította a tenyerét, és valamiért csak szánni tudtam érte, mert én megtettem volna a helyében. Louis birtokolta azt a srácot. Leigázta egyetlen csókjával, érintésével, és nagyot kellett nyelnem, ahogy megrándult a farkam a gatyámban, mert Louis viszont nem finomkodott, és a srác combját megragadva húzta közelebb magához. Felemelte Omar egyik lábát, egészen a saját derekáig húzta, aztán egy kicsit hátra döntötte a fiút, úgy csókolta tovább. Azt hiszem, az volt az a pillanat, amikor kiszáradt a torkom, elhalkult a körülöttem dübörgő zene, és már csak rájuk tudtam figyelni. Addigra tényleg csak ők léteztek. Valószínűleg a lelkem porrá égett, mert valahogy nem fájt már úgy.

- Miért csinálod ezt? - ült le mellém Zayn, én pedig összerezzentem attól, ahogy megszakította a hosszú ideje tartó programomat. - Menj, és szedj fel valakit, H. Akár egy srácot, eleget ittál, próbáld ki. De ne bámuld már őket így, mert hátborzongató.

- Nem tudom nem bámulni - morogtam, Zayn pedig felsóhajtott, és ott is hagyott. Csak azért jött, hogy legalább megpróbáljon valamicske kis értelmet csepegtetni a fejembe, de nem küzdött túl kitartóan. Igen hamar feladta. Talán, ha akkor nem adja fel, és rám erőszakol egy másik srácot, vagy valamelyik csajt, akkor minden másképp alakul. Akkor nem gyorsult volna fel a szívverésem, amikor Louis Omar füléhez hajolt, hogy súgjon neki valamit, amitől a srác elpirult, aztán a folyosó felé indultak. Akkor nem feszült volna meg minden izmom, és valószínűleg nem lettem volna akkora kibaszott őrült, mint amilyen végül voltam.

Utánuk indultam, bár teljesen őszintén, a mai napig nem tudom, milyen szándékkal, mert megtorpantam, amikor becsukódott, majd a zár is kattant Louis szobájának az ajtaján. Ezúttal nem akarta, hogy bárki is véletlen rájuk nyisson. A lábaim maguktól mozogtak. Kivittek a teraszra, és átmászva a virágokon, a medencén és még két jakuzzin meg bárszekrényeken, végül kilyukadtam Louis szobájának az ablakai előtt. Louis mindig azért pakolt annyi szart a jakuzzik meg a medence közé, hogy a terasz ezen részére senki ne jöjjön át, és sikeres is volt az akció, mert az erkélye sötét volt, teljesen kihalt. Csak én támaszkodtam a szobája ablaka melletti falnak, lélegeztem mélyeket, mert nem tudtam, mit csináljak. Részeg is voltam, de tudtam, hogy józanul is tanácstalan lettem volna. Legszívesebben rájuk törtem volna könyörögni Louis-nak, hogy ne tegye, de aztán? Abban sem voltam biztos, hogy én beállnék Omar helyére. Vágytam rá, vágytam Louis figyelmére, szeretetére, de még soha nem ért hozzám úgy se ő, se más srác. Nem tudtam, hogyan reagálnék. Még csak melegpornót se néztem előtte. Ahogy ez a fejembe ötlött, óvatosan megfordultam, és bekukucskáltam az ablakon. Odabent sem volt fényár, Louis a leglágyabbra vette a mennyezeti fényeket. Már az ágyon voltak, lekéstem azt, ahogy levetkőznek, mert addigra Louis már a matracon fekvő, szinte reszkető Omar mellkasát és hasát csókolta végig. Az is lehet, hogy használta a nyelvét, ismerve Louis-t, de onnan, ahol én álltam, csak csókoknak tűnt. Láttam már Louis fenekét az öltözőben, három éve tipegett előttünk vele tesiórák után, amikor zuhanyozni mentünk, de abban a percben, csak azt tudtam bámulni. Ahogy a sarkán ült Omar lábai között, és még kerekebbnek tűnt, de amint felemelkedett a térdeire megfeszültek az izmai és... Istenem, csak meg akartam érinteni! Elcseszettnek éreztem magam a nadrágomban feszülő erekcióm miatt, de nem érdekelt, nem tudtam levenni a szemem arról, ahogy egymást érintették, ahogy Louis a srác combjain játszott a szájával, és nem sokkal később már a merevedése is a szájában volt. Sajnáltam, hogy furcsán, hátulról és átlósan látom az eseményeket, de néha elém villant Louis arca, ahogy a torkára engedi Omart. Szerintem még soha életemben nem kapkodtam úgy a levegőt, mint akkor. Érezni akartam, ahogy velem csinálja. A nedves, forró ajkait magam körül. Betegesen vágytam rá, és tudom, hogy ezért nyúltam a nadrágomba. Szükségem volt valamire, ami enyhít mindazon, ami bennem tombolt.