Mocskos Elit (Befejezett)

28. fejezet

Kint már mindenki a tányérokat vette elő, és el is indítottak valami filmet, mire mi kimásztunk a zuhany alól. Louis-nak különösen jó kedve volt, minden pillanatban vigyorgott mindenkire, és amikor kettesben maradtunk a konyhában, hogy mi is tányérra tegyünk néhány szelet pizzát, a pultnak szorított, hogy megcsókoljon. Egy kicsit megfeszültem miatta, de tudtam, hogy senki nem láthat minket, mert éppen előtte pakoltak mindent a nappaliba, és ültek le a tévé elé.

- Nem bírom tovább, virágszálam - motyogta az ajkaim közé, de nem teljesen értettem, mire gondol. Vagyis, először azt hittem, hogy a szexre, és hogy azonnal vissza akar menni a hálóba, nem tudja kivárni, mire mindenki aludni megy. - Nem tudom tovább távol tartani magam tőled. Kérlek, kérlek, legalább a srácok előtt ne titkoljuk tovább.

- Hmm...

- Milyen szépen kell kérnem? - hízelgett tovább, én pedig úgy éreztem magam, mint egy egér, aki egészen addig el tudott szaladni a macska elől, de az most végleg sarokba szorította. Nincs hova futni. Louis volt a vérszomjas, éhes macska, aki elzárt előlem minden menekülőutat.

- Lou, én... - kezdtem, de igazából fogalmam sem volt, mit kellene mondanom. - Nem... Nem tudom megtenni.

- Oké - válaszolta egyszerűen, de láttam rajta a törést. Azt, hogy ott és akkor léptem át minden határt, és végleg elvesztette a türelmét. - Ez nem arról szól, hogy készen állsz rá vagy sem, jól mondom?

- Nagyon szeretném, csak...

- Csak úgy döntöttél, minden könnyebb így, hogy senki nem tudja rólad azt a kis apróságot, hogyan könyörögsz az érintésemért, vagy hogy elélvezhess a kezeim között - darálta el dühösen, és hangos volt, tartottam attól, hogy odakint is meghallják, ezt pedig tisztán látta rajtam, tudom, hogy így volt.

- Mi van már? - kiáltott Zayn a nappaliból, Louis pedig megrázta a fejét. - Lemaradtok az egész filmről!

- Nem tudom, mit mondjak, Harry - szólt hozzám még utoljára lemondó hangon Louis, mielőtt a kezébe vette a tányérját, és elindult a többiekhez. Egyből utánamentem, de még csak a közelébe se tudtam kerülni. Az egyszemélyes fotelba huppant, és rám se nézett, csak a tévét bámulta. A telefonom a zsebemben volt, egyből eszembe jutott, hogy talán írnom kellene neki, akkor úgy tudunk tovább beszélgetni, hogy senki nem tud róla, de rajta már egy kék kockás pizsama nadrág volt, zsebek nélkül. Tudtam, hogy nincs nála a mobilja. Teljes mértékben meglőve éreztem magam, ahogy ott ültem, és a kurva pizzát rágcsáltam, miközben semmire sem vágytam jobban, mint hogy Louis beszéljen hozzám. Hogy valahogy, akárhogy, de megbizonyosodhassak róla, minden rendben lesz közöttünk. Hogy elnézi nekem. Ezt is, ahogy előtte már annyi mindent, de közben nem jutott nekem más, csak a félelem. Rettegtem, hogy elveszítem őt, és nem tudtam, akkor mégis mihez fogok kezdeni.

A film persze kurva hosszú volt, úgy éreztem, soha nem lesz vége, mert mindig valahogy, de megoldották a szereplők, hogy életben maradjanak, és mindegyik csak nagyon lassan adta be a kulcsot.

- Hát ez jó szar volt, gyöngyeim - nyújtózkodott egyet Louis a fotelban, amikor végre mégis elértük ennek a tényleg szar filmnek a végét. - Megyek aludni. Holnapra mi a program?

- Mi csak síelünk egész nap - válaszolta Zayn, ahogy átölelte Gigit, és adott egy puszit a szája sarkára. - Téged meg gondolom nem is látunk majd a fekete zónán kívül. Nagyon beteg módon száguldoztál, haver.

- Így valahogy - helyeselt, aztán felkelt, összeszedte mindenki tányérját, az enyémet is, és mindent bepakolt a mosogatógépbe, mielőtt a szobánk felé indult.

Mire utolértem, már a fogát mosta a fürdőben, és amikor beálltam mellé, nem húzódott el, de nem is nézett rám a tükörben, hiába kutattam a pillantását. Előbb is végzett mint én, még valami méregdrága éjszakai krémmel bekente az egész arcát, aztán ajakápolót rakott fel, és képtelen voltam nem mosolyogni rajta. Csak... Annyira szerettem Louis-t abban a pillanatban is, mindenestül. Magamat pedig gyűlöltem, amiért nem tudtam megadni neki azt, amit megérdemelt.