Már január végén jártunk, amikor kész csoda, hogy nem szédültem le a motoromról. Zaynhez mentem, már az intézet parkolójába készültem bekanyarodni, amikor Louis kémlelt jobbra, aztán balra, mielőtt a piros Corvette-jével kihajtott a rehabilitációs központ területéről. Úgy láttam, nem vett észre, a forgalmat figyelte, de ez nem segített abban, hogy ne omoljak össze egy pillanatra. Gyönyörű volt, a haja megnőtt, a füle mögé kellett tűrnie, és csak... Csodálatosan nézett ki még a szélvédőn át nézve is, egyetlen pillanat erejéig. Akkor döbbentem rá arra, hogy még mindig ugyanúgy szeretem. Hónapok óta együtt voltam Zorával, és bár azt tudtam, hogy vele közel sem olyan könnyű kapcsolatban élni, mintha Louis lenne, képes voltam rá. Ha úgy éreztem, nem kívánom eléggé ahhoz, hogy teljesíteni tudjak az ágyban - és ez egyre általánosabb lett -, akkor kitaláltam, hogy máshogy elégíthetném ki őt, miközben semmit nem vesz észre, vagy egyszerűen... Meleg szexre gondoltam. Arra, hogy Louis ér hozzám, vagy Dam. Ezt soha nem mondanám el Damianónak, mert életem végéig cikizne azzal, hogy rá gondolok szex közben, de akkor is így volt. De talán épp ezért nem gondoltam, hogy még mindig ezt érzem Louis iránt. Hogy még mindig össze tud törni, ha meglátom.
- Hát ez közel volt... - motyogtam, ahogy berobbantam Zaynhez. - Legközelebb jobb, ha ideszólok, mielőtt jövök.
- Nem tudtam, hogy bejön ma - válaszolta, ahogy rágyújtott egy szál cigire a szobája teraszán. Ott telepedtünk le egy kis időre, még ha kurva hideg is volt.
- Nem jött el Niall esküvőjére, azt mondta, Párizsban van - magyaráztam, mintha lett volna bármi közöm is hozzá. - Váratlan üzleti útról beszélt...
- Harry... - szakított félbe, és ahogy a lábát rázta, aztán habozott a folytatással, már tudtam, hogy nem fog tetszeni. - Nialltől tudta, hogy ott leszel, sőt, azt is, hogy Zorával vonulsz be, mert ő meg koszorúslány. Tőle tudja, hogy egy ideje együtt vagytok Zorával.
- Szóval miattam nem jött el! - csattantam fel, mert tényleg rohadt dühös voltam. - Ezért igazán nem kellett volna hazudnia!
- Nem hazudott, elmondta Niallnek, hogy egyáltalán nem akarja végignézni se a Zorás jeleneteket, de találkozni sem akar veled - mondta óvatosan, mintha attól félne, tényleg bármelyik pillanatban robbanhatok. - Niall hazudott neked, gondolom, hogy kíméljen.
- Nagyszerű! Kurva fasza!
- Kellemetlen érzés rájönni, hm? - nézett rám. A szavai, a hangsúlya, minden kellett ahhoz, hogy egy kicsit észhez térjek. Igaza volt, ha valaki, hát én igazán nem kérhetem ki magamnak a hazugságot. - Figyelj, szerintem Lou jól döntött. Mindkettőtök érdekében. Zora is veled volt, akit elvileg szeretsz, szóval nem tudom, miért borultál ki ezen egyáltalán.
- Nem tudom, csak... - motyogtam, és szerintem annál rosszabbul már nem érezhettem volna magam. Damiano volt az egyetlen, aki tudta, hogy valójában nem vagyok szerelmes Zorába. Mindenki másnak azt mondtam, hogy a kapcsolatunk jól működik, szeretjük egymást. Damnek meg amúgy sem hazudhattam volna. Tök mindegy, mit csináltam, vagy mondtam, ő átlátott rajtam. - Nem tudom, mit csináljak vele.
- Semmit? - vont vállat Zayn, aztán ahogy elnyomta a cigijét, bementünk a szobájába felmelegedni egy kicsit. - Nincs dolgotok egymással, szóval csak... Ennyi.
- Gondolom.
- Inkább meséld el, milyen volt az esküvő!
- Fényűző - nevettem fel kicsit, aztán elkezdtem mesélni. Mindent a dekorációról, arról, hogy Niall néha nem is tűnt annyira boldognak, bár lehet, csak én láttam bele, de Zayn szerint az lehetett a baj, hogy a szülei erőszakolják rá ezt a házasságot. Nekem Ava is eszembe jutott, akiért Niall éveken át odavolt, hogy talán még ma is. Abban mindenesetre biztos voltam, hogy nem akarta tiszta szívből ezt a házasságot, még ha egyébként szereti is Marie-t.
YOU ARE READING
Mocskos Elit (Befejezett)
FanfictionA legtöbb felnőtt lenézi a tinédzserek gondjait. Mindig csak legyintenek, és azt mondják, lesz ez még így se. Vagy majd még visszasírja a gyermeki éveket. Ez leginkább azért van, mert mire felnőnek, hajlamosak elfelejteni, milyen volt kamaszként. Am...