Én, mint a középpont | BEFEJEZETT

Ötödik rész

—Nem értem.

—Azt szeretném, ha egy kicsit minden lennél. Lehetnél stratégiai tanácsadó, az ügyvédünk, pszichológus, és költségvetési menedzser.

—Nem Michael, nekem bőven elég egy feladat is. De köszönöm, kedves ajánlat volt.

—Dolgozz csak a Mercedesnek. — kiált fel Toto.

—Elnézést?—tényleg nem értem.— Egyenlőre még a pontos munkámat sem tudom mi lenne.

—Nem érdekel, nekem te kellesz, a csapatomnak te kellesz. Hozzád hasonló emberrel, még soha nem találkoztam.

—Toto, elég. Ő a Forma 1-nek fog dolgozni.

—Nos talán előbb beszéljük át a részleteket, és utána tegyünk ilyen kijelentéseket, vagy pont, hogy ne.—kicsit már ideges vagyok. Úgy civakodnak rajtam, mint egy darab húson.

—Igaz. Nos Lucy. Ebben a sportban rengetek a stressz, a szorongás, az agresszió, vagy akár a depresszió. A csapatok feladata lenne, biztosítani egy olyan személyt a pilótáiknak akik ezeket mind megoldják. De általában a pilóták, vagyis mindig nem használják ezt a lehetőséget ki. Ezért a pályán, az életben és bárhol megjelennek ezek a problémák. Mi pedig a vezetőséggel, nem szeretnénk eegészségtelen, szenvedő sportembereket támogatni.
Ezért döntöttünk, úgy, hogy idén keresünk, egy olyan embert aki eleget tesz vágyunknak. Hogy mi a vágyunk? Hogy olyan sportolók vegyenek részt, akik mentálisan és fizikálisan is a toppon vannak, s jól tudják kezelni a különböző helyzeteket. Nos, elárulom, nem titok, hogy idén volt már több ember is, aki próbálkozott, de a pilóták sikeresen is elűzték őket. Már a feladás szélén jártunk, mikor találkoztam veled a kávézóban. Megjelenésed és képességeid is olyanná tesznek, mint akivel még soha életemben nem találkoztam. Szinte a sors akaratának hívnám. Ha valaki megtudja ezt csinálni, az te vagy Lucy Moontrage. Figyelemre méltó külsőd már, eleve figyelemre készteti az embereket, valamint a kisugárzásod is, s még csak utána jön varázslatos és határozott személységed. Na mit mondasz Lucy? Benne vagy?

—Először is köszönöm kedves szavaid. Igazán jól esik, hogy ilyen el látsz, de szerintem ebben tévedsz.

—Lucy, egy szót sem cserélnék ki Michael mondandójából. Te ebbe születtél. Te mesteri vagy.—mondja Toto.— És elég legyen a szerénységből, megérdemled az elismerést.

—Köszönöm. Hát Michael, nem hangzott valami bíztatónak és reménytelinek a munka, de szeretem a kihívásokat. Ez a munkám, ezért csinálom. Örömmel elfogadom. Esetleg vannak valami szabályok, vagy feltételek?

—Oh igen, jó, hogy mondod. Innentől kezdve minden versenyen részt kell venned. Akkor kell oda érned az adott helyszínre, mikor a pilótáknak. És bár gondolom ez alap, de nekem kötelességem elmondani. Nem adhatsz ki senkinek, semmilyen információt a másikról. Titok köteles vagy. Rajtam kívűl még két embernek adhatod csak ki, a kért információkat. De csakis ha kérjük, semmiféle beszámolóval nem tartozol nekünk. Valamint a mi bele egyezésünkkel, s ha úgy ítéled meg a helyzetet, esetlegesen a csapatfőnököknek árulhatsz el bármit is, a saját ismétlem a saját versenyzőjükről.

—Rendben, akkor leszek ott amikor a pilóták is. És igazad van, ez mind így van. És nem is gondoltam másképp. Rendkívül megbízható és felelősségteljes személy vagyok. Ezt bizonyítani is fogom.

—Remek, de ezt mind tudjuk. Hát akkor üdvözlünk a Forma 1- ben. Sok sikert kívánok.—fog velem kezet Masi.

—Sok sikert Lucy, és gratulálok. Várom már a közös munkát.—ráz kezet velem szintén Toto is.

Még magam sem tudtam mit vállaltam el. Csak azt tudtam, hogy holnap reggel már repülnöm kell az év 3. helyszínére Melbournbe.