18.

57 14 90
                                    

–Kérlek, lépj már túl rajta – Mondta – Meg kell értened, hogy már nem szeret téged – Tette hozzá

–Akkor sem fogom engedni, hogy boldogan éljenek – Mondtam
–Kérlek, ne légy ilyen gyerekes. Ők semmit sem ártanak neked, a saját életüket élik – Mondta – Miért nem hagyod békén őket és keresel valakit, aki boldoggá tesz? – Kérdezte, viszont nem válaszoltam

–Tudod, ha igazán szereti azt a lányt, akkor úgysem fogja elhagyni miattad, bármit is teszel. Ezzel a bosszú vággyal nem nekük, hanem magadnak ártasz – Mondta
–Nem emlékszem, hogy kértem volna a véleményed – Feleltem

–Jó, tégy amit akarsz. De a végén ne mond, hogy nem figyelmeztettelek – Állt fel, majd ment el.

–Meglátjuk, hogy kinek lesz a végén igaza – Mondtam miután elment.

Jiwoo szemszöge:

–Gyere ide – Húzott magához Matthew
–Mit csinálsz? – Kérdeztem nevetve – Még valaki meglát – Mondtam
–Na és? Úgy tudom, hogy a barátnőm vagy nem a szeretőm – Mondta majd megcsókolt én pedig rögtön viszonoztam a tettét

–Mondtam már, hogy menjetek szobára, ha valamit akarsz tőle, itt közönség van – Mondta Felix, aki épp ekkor érkezett mellénk Jennie társaságában
–És szerinted engem mióta érdekel bárki véleménye? főleg a tiéd? – Kérdezte Matthew nevetve

–Én Lee Felix vagyok, az én véleményem mindenkit érdekel – Felelte a szeplős fiú miközben leült a mellettünk lévő padra

»Egy hónap múlva«

–Ah, miért van ennyire meleg? – Kérdezte Jennie sóhajtva
–Hogy te mennyit panaszkodsz – Jegyezte meg Felix
–Pofád lapos – Fordult felé Jennie
–Na tessék, bevagyok kussoltatva – Mondta Felix amire nevetni kezdtünk

–Amúgy Felix, neked mióta és miért fekete a hajad? – Kérdezte Matthew
–Tegnap óta, és a húgod a tettes – Válaszolt a szeplős fiú

–Szerintem jól áll – Mondtam
–Én mondtam – Vont vállat Jennie
–Mondtam én olyat, hogy nem áll jól nekem valami? – Kérdezte a szeplős fiú
–Hát, amilyen egoista vagy...nem hiszem – Mondta Matthew
–Nem is vagyok egoista – Kezdett nevetni Felix
–Csak egy kicsit – Jegyezte meg Jennie

–Ez meg miért van mindig ott, ahol mi? – Kérdezte Felix a hátunk mögé nézve
–Ki? – Kérdezte Matthew ugyan abba az irányba fordulva – Oh, vagy úgy – Mondta majd vissza is fordult
–Pedig már kezdtem örülni, hogy nem kell többé látnom – Mondta Jennie, aki szintén a fekete hajú lányt nézte
–Engem nem zavar, amíg messze van tőlünk – Vontam vállat
–Mondjuk, Jiwoonak igaza van, amíg messze van tőlünk, addig nem annyira zavaró – Mondta Felix – Csak érdekes, hogy mindig ott van, ahol mi – Jegyezte meg

Matthew szemszöge:

»Este«

–Hiányoztál – Húztam magam mellé Jiwoot
–Csak Jennie-nél voltam, úgy öt percig – Kezdett nevetni a lány
–Nélküled minden perc egy évnek tűnik – Húztam közelebb magamhoz
–Idióta – Bújt hozzám még mindig nevetve
–Inkább szerelmes – Mondtam
–Szóval szerelmes vagy? – Kérdezte felnézve rám
–Elsem hinnéd, hogy mennyire – Csókoltam meg ő pedig azonnal viszonozta a tettem

–Te pedig elsem hinnéd, hogy mennyire boldoggá teszel – Mondta miután elváltam tőle
–Tényleg? – Kérdeztem amire mosolyogva bólintott
–Amióta együtt vagyunk napról napra egyre csak javul az életem, és napról napra egyre boldogabb vagyok – Mondta
–Megérdemled a boldogságot – Mondtam a haját simogatva

Trust me ~Bwoo~Where stories live. Discover now