41.

52 14 111
                                    

Miután ettünk Jiwoo nekiállt takarítani, majd lehozta Hyejint és őt is megetette, én pedig próbáltam neki segíteni ahol csak tudtam. 

–Biztos vagyok benne, hogy nagyon jó anya lesz belőled – Jegyeztem meg, azt nézve, ahogy Jiwoo a kicsivel játszik

A rózsaszín hajú lány csak felnézett rám, majd elmosolyodott.

–Tudod, ha majd egyszer lesz egy gyerekünk, akkor majd szeretném megadni neki azt a figyelmet és törődést, amit én sajnos nem kaptam meg a szüleimtől. – Mondta
–Nos, ha majd születni fog egy gyerekünk, akkor megígérem neked, hogy egyetlen célom lesz, boldoggá tenni titeket...Csak  Bízz bennem – Fogtam meg a kezét

Jiwoo szemszöge:

»Délután«

Mivel Jennie ma is korábban végzett a sulival rábíztuk Hyejint, így mi nyugodtan eltudtunk jönni sétálni.

–Amúgy, hogy vagy képes elviselni engem? – Kérdeztem a mellettem sétáló fiútól, aki a kezem fogta
–Nem értelek – Nézett le rám – Miért ne tudnálak elviselni? – Kérdezte
–Nos, szerintem túl sok baj van velem, meg túl sokat féltékenykedem – Feleltem
–Szerintem nincs sok baj veled – Mondta – A féltékenységre viszont tényleg nincs szükség – Állt meg, majd fordított magával szemben – Igen, tudom, hogy sokan szeretnének közénk állni, viszont nem kell aggódnod, mert a szívem csak a tiéd – Fogta a kezei közé az arcom, majd közelebb hajolva hozzám lágyan megcsókolt

–Szeretlek – Öleltem át miután elváltunk
–Én is szeretlek – Puszilt a hajamba

Miután elengedtem a fiút egy jó ideig sétálgattunk, közben pedig beszélgettünk, leginkább értelmetlen dolgokról, de ez így volt tökéletes.

–Megint eldagadt a bokád – Mondta egy idő után a fiú
–Oh, éreztem is, hogy kezd fájni – Feleltem az említett testrészem nézve, ami minimum a kétszeresére dagadt

–Nos, akkor most haza megyünk – Kapott fel az ölébe
–Így akarsz hazavinni? – Kérdeztem nevetve
–Szerintem nincs semmi akadálya – Felelte
–Nem vagyok ahhoz kicsit nehéz? – Kérdeztem továbbra is nevetve
–Nem. Sőt, elég könnyű vagy – Válaszolt miközben elindult velem hazafelé

[...]

Miután hazaértünk Matthew rögtön ágyba parancsolt, hogy ne dagadjon tovább a bokám, így azóta is őt ölelve, a fejem a mellkasára hajtva fekszem mellette, közbe pedig valami sorozatot nézünk, ami már az én ötletem volt.

–Szerelmeim! – Rohant be a semmiből Felix
–Te most részeg vagy? Vagy csak szívtál valamit? – Kérdezte tőle Matthew, én pedig csak nevettem
–Épp az a baj, hogy alkohol hiányom van – Válaszolt a fekete hajú fiú
–Hát, amilyen alkoholista vagy, el is hiszem – Felelte Matthew

–Amúgy Jiwoo, hallottam, hogy mi történt veled. Hogy érzed magad? – Kérdezte
–Jól vagyok – Válaszoltam

–Te már megint elszabadultál? – Jött be Jennie is Felix kiskutyájával a kezében
–Jól van már asszony – Mondta Felix

–Hyejin hol van? – Kérdeztem
–Még alszik – Válaszolt Jennie
–Na és mit keress nálad Felix kutyája? – Kérdeztem az említett állatot nézve
–Ő hozta át, de már nem viszi haza – Válaszolt miközben letette a kiskutyát a földre, aki rögtön szaladgálni kezdett a szobában

–Ez is olyan bolond, mint a gazdája – Jegyezte meg a fekete hajú lány
–Tudom, hogy szeretsz – Mondta Felix
–Rosszul tudod – Felelte Jennie

Trust me ~Bwoo~Where stories live. Discover now