–Nagyot tévedsz, itt mindenki szereti Jiwoot – Mondta gúnyos hangon, amire visszafordultam
–Milyen kapcsolatban vagy Jiwooval? – Kérdeztem
–Az unokatestvérem, és éppenséggel most dobtak ki – Válaszolt – De mit érdekel ez téged? Ki vagy? – Kérdezte
–Az nem számít, hogy ki vagyok, viszont segíthetek neked bosszút állni Jiwoon, amiért ennyire megalázott – MondtamAzt hiszem megvan a tökéletes tervem
Jiwoo szemszöge:
»Este«
–Jennie nagyon jól tette ez esetben, hogy kidobta Seoyeont. Ha nem teszi meg ő, akkor én tettem volna meg – Mondta Somin, miután tudomást szerzett a ma történtekről – Senki sem beszélhet így Jiwooval, főleg azután, hogy még lop is tőle – Sóhajtott fel
–Jólvan Somin, ne idegeskedj ezen – Mondtam miközben átöleltem őt–Inkább menj és pihenj, biztosan nagyon fárasztó napod volt, ne foglalkozz most ezzel – Mondtam
–Jiwoonak igaza van, hosszú volt a mai nap, szóval pihenned kéne – Mondta Taehyung
–Most csak egyetlen dolog legyen neked fontos, a baba egészsége, semmi mással ne törődj. Ez az egész nem ér annyit, hogy idegesítsd magad rajta, ugye tudod? – Kérdeztem
–Jólvan – Sóhajtott fel végül, majd Taehyung társaságában elindult az emeletreEgy kis ideig én és a többiek még a nappaliban maradtunk és beszélgettünk, viszont mivel kezdett elég késő lenni Felix hazament, Jennie pedig a szobájába, nem sokkal később pedig én és Matthew is elindultunk az emeletre
–Te menj és feküdj le, elaltatom Hyejint és megyek én is – Mondtam, a fiú pedig csak bólintott egyet, én pedig elindultam Hyejinnel együtt a kislány szobájába
Hyejint szerencsére sikerült elég gyorsan elaltatnom, mivel a kislány átölelte a nyakam és a vállamra hajtotta a fejét, majd pár percen belül el is aludt. Miután lefektettem őt elhagytam a szobát, aminek az ajtaját próbáltam a lehető leghalkabban becsukni, hogy véletlenül se ébredjen fel bármilyen zajra
Nos ez sikerült is, viszont ezután kaptam egy kisebb szívrohamot az ajtó előtt álló Matthewtól.
–Már el is aludt? – Kérdezte a fiú
–Igen, már késő van és fáradt volt – Válaszoltam – És én is fáradt vagyok, szóval menjünk mi is aludni – Mondtam, a fiú pedig csak bólintott egyet, majd felvett az ölébe és úgy indult el velem a szobánk felé–Matthew, tudok menni magamtól is – Mondtam nevetve
–Na és? – Kérdezte»Másnap«
–Kaphatok egy puszit? – Kérdeztem mosolyogva az ölemben lévő Hyejintől, aki erre csak megpuszilta az arcom
–Hé, én is kérek egyet – Mondta Matthew
–Nem kicsikém, neki nem szabad – Mondtam, amire Hyejin is csak megrázta a fejét, majd hozzám bújt
–Te gonosz törpe, akkor meg tőled lopok – Hajolt közelebb hozzám, majd adott egy apró csókot, amire én csak nevetni kezdtem–Hmm...Hyejin, nem vagy álmos? Lehet, hogy a nénikéddel lesz egy kis dolgom – Mondta, én pedig csak a vállára csaptam
–Te bolond – Ráztam meg a fejem továbbra is nevetve
–De most miért? – Kérdezte – Talán nem tetszik az ötletem? – Döntötte oldalra vigyorogva a fejét
–Nem, egyáltalán nem tetszik – Ráztam meg a fejem
–Nos...Nem is tudom, általában mindig ezt mondod, viszont amikor arra kerül a sor, akkor nagyon is tetszik neked a dolog – Mondta továbbra is vigyorogva–Utállak – Kezdtem el nevetve csapkodni
–Most miért bántalmazol? – Kérdezte szintén nevetve – Terrorban tartasz, ezért feljelenthetlek – Mondta
–Probáld meg – Feleltem miközben letettem Hyejint a földre, mivel le akart szállni az ölemből
–Nem, van egy jobb ötletem – Húzott magához, majd megcsókolt, amire én ismét nevetni kezdtem
–Mi olyan vicces? – Kérdezte miután elvált tőlem, én pedig csak megráztam a fejem. A fiú újra megakart csókolni, viszont Hyejin megakadályozta ezt–Mi az hercegnőm? Hová szeretnél menni? – Kérdeztem a kislánytól, aki megfogta a kezem, és a bejárati ajtóhoz vezetett – Kint esik az eső, szóval most nem megyünk ki – Mondtam, mivel azt hittem, hogy azt szeretné, hogy vigyem ki őt
Nem sokkal később Jennie és Felix is megérkezett, Hyejin pedig csak odatipegett Jenniehez és átölelte a lány lábát, ami azt jelenti, hogy igazából csak azt várta, hogy Jennie hazajöjjön.
–Szia szépségem – Vette fel mosolyogva a kislányt Jennie
–Úgy látszik hiányoztál neki – Jegyeztem meg mosolyogva, mivel Hyejin rögtön átölelte Jenniet
–Igazi csoda, eddig azt hittem, hogy csak téged szeret – Mondta a lány – Bár, szerintem még mindig te vagy a kedvence – Tette hozzá miközben elindultunk a nappaliba, ahol eddigre természetesen már ott volt Felix is[...]
–Veled meg mi történt, hogy ilyen hirtelen ennyire rosszul vagy? – Kérdeztem Matthewtól, aki már legalább két órája egy pohár vizet sem képes meginni, mert rögtön kihányja
–Én sem tudom – Felelte
–Feküdj le egy kicsit, hátha jobban leszel – Mondtam, ő pedig tette is amit kértem–Ez így nem lesz jó, rád is szükségem van – Mondta, én pedig csak mosolyogva mellé feküdtem
–Így jobb? – Kérdeztem, a fiú pedig csak magához ölelt
–Mostmár jobb – Mondta, én pedig csak mosolyogva megráztam a fejem – Nincs szükségem semmi másra, csak rád – Szorított magához mégjobbanA fiú egy idő múlva elaludt, én pedig csak figyeltem őt egy kis ideig, majd végül úgy döntöttem, hogy amíg a fiú alszik elmegyek fürdeni. Óvatosan kimásztam a fiú karjai közül, hogy mégcsak véletlenül se ébresszem fel őt, nem sokkal később pedig a fürdőszobába mentem
Körülbelül egy-két órát biztosan eltöltöttem a fürdőszobában, és őszintén szólva, jól is esett egy kicsit kikapcsolódni. Amikor visszamentem a szobába Matthew még mindig aludt, viszont ez Felixnek köszönhetően nem tartott sokáig
–Áhhh! – Sikított fel miután belépett a szobába, ennek köszönhetően pedig Matthew is felébredt
–Neked meg mi bajod van te vad indián? – Kérdezte Matthew
–Jiwoo, megijesztett – Felelte a fiú, gondolom az ijesztette meg, hogy jelenleg szanaszét áll a hajam, mivel megmostam, de mégcsak egy törölközővel törölgettem át
–Azért annyira csúnya nem vagyok – Mondtam miközben leültem a smink asztalom elé, majd szárítani kezdtem a hajam–Az igaz, viszont azért megfésülködhettél volna – Felelte, én pedig csak megráztam a fejem – Mindegy, hozzád jöttem szerelmem! – Ugrott be Matthew mellé az ágyba, majd ölelgetni kezdte a fiút
–Alig múlt el a hányingerem, neked köszönhetően megint előjött – Sóhajtott fel Matthew
–Hangulat ingadozásaid vannak, könnyen megkívánsz dolgokat, és még hányingered is van...Terhes vagy? – Kérdezte Felix, mi pedig csak nevetni kezdtünk[...]
Időközben Seoyeon elhívott találkozni egy kávézóba, mivel beszélni szeretne velem valamiről. És bár valahogy éreztem, hogy ennek nem lesz jó vége, viszont győzött felettem a kíváncsiságom, hogy mégis mit akarhat.
–Szóval? Miről szeretnél beszélni, amiért ennyire ragaszkodtál ahhoz, hogy személyesen találkozzunk? – Kérdeztem a velem szemben ülő lánytól
–Nos...Én igazából, bocsánatot szeretnék kérni. Azért is, amiért szó nélkül elvettem azt a karkötőt, és azért is, amiért úgy beszéltem veled – Mondta lehajtott fejjel – Tényleg nem érdemelted meg tőlem ezt – Tette hozzá–Te is tudod, hogy ha valaki megbánt engem, annak nem lesz könnyű feladat elnyerni a bocsánatom, mivel bizonyítania kell előbb. – Mondtam – És bár nem felejtettem el azokat a dolgokat, amiket mondtál...Ettől függetlenül nem haragszom rád. Mert nem érdekel, hogy mit gondolsz rólam – Vontam vállat
–Sajnálom, nekem most mennem kell. – Állt fel, majd elhagyta a kávézót, én pedig követtem őt–Seoyeon, várj! – Kiáltottam utána, viszont a lány átszaladt az út túloldalára – Seoyeon! – Indultam utána anélkül, hogy körülnéztem volna, ami egy nagy hiba volt
Az út felénél vettem észre, hogy egy autó épp felém tart, és látszólag nem is tervezett fékezni, viszont nem tudtam mit tenni ellene. A lábaim egyszerűen földbe gyökereztek és amire sikerült volna összeszedni magam már késő volt.
Egy hangos csattanás, ezt követő éles fájdalmak, majd végül minden elsötétült körülöttem.
Reklám után folytatjuk, ne menjenek messzire ☝🏼
YOU ARE READING
Trust me ~Bwoo~
FanfictionJeon Jiwoo, egy lány, akinek szinte semmiben nincs szerencséje. A kapcsolatai sosem úgy alakulnak, ahogy azt ő eltervezte, sokan márcsak a szimpla létezése miatt is utálják és ráadásul otthon is folyton a szülei veszekedését kell hallgatnia és, hogy...