Trust me ~Bwoo~

76.

–Na és te? Miért nem alszol? – Kérdeztem miközben a mellkasára hajtottam a fejem
–Mert én sem vagyok még fáradt – Válaszolt, közben pedig a hajam és a hátam simogatta
–Akkor mit szólnál ahhoz, ha megnéznénk egy filmet? – Néztem fel rá
–Hmm...Jó, viszont szó sem lehet romantikusról – Mondta

–Nem értem, hogy miért nem szereted azokat a filmeket, hisz te is ugyanolyan vagy – Mondtam
–A kettő teljesen más. – Felelte – Na jó, legyen az, amit te akarsz – Mondta végül
–Tudtam, hogy úgyis beleegyezel – Mondtam önelégülten vigyorogva, majd megpusziltam a fiút. Nos igen, ezek vagyunk mi, alig két napja még látni sem akartam, mostmeg itt szeretgetjük egymást

Matthew szemszöge:

»Másnap reggel«

Amikor felébredtem ért egy kisebb meglepetés, ugyanis nemcsak a szerelmem, hanem a kis hercegnőnk is itt feküdt mellettem. Fogalmam sincs, hogy mikor vagy egyáltalán hogyan került ide, viszont azt nézve, ahogy Jiwoo nyakát ölelve alszik egyszerűen képtelen voltam nem elmosolyodni

–Szépségeim – Pusziltam meg először Jiwoo, aztán Hyejin arcát, egy kis ideig még néztem őket, majd végül úgy döntöttem, hogy ideje lenne felkelni, így felálltam az ágyból, majd először a fürdőszobába mentem, ahol rendbe szedtem magam. Amikor visszamentem a szobába már Jiwoo is ébren volt, viszont Hyejin ugyanúgy aludt
–Jó reggelt – Mondta mosolyogva a rózsaszín hajú lány
–Jó reggelt szépségem – Mentem oda hozzá, majd mosolyogva megpusziltam őt

–Hyejin mikor és hogyan került ide? – Kérdeztem
–Hajnalban hoztam be – Felelte a lány – Arra ébredtem fel, hogy sír, így bementem hozzá, hogy megnyugtassam, és végül behoztam ide – Mondta
–Nem tudom, hogy ki a szerencsésebb. Ő, amiért van egy csodálatos nénikéje vagy te, amiért van egy csodálatos unokahúgod – Mondtam
–Igazából két csodálatos nénikéje van, és nemcsak az én unokahúgom – Felelte a lány

–Jó reggelt hercegnőm – Vette fel az ölébe Jiwoo Hyejint, aki időközben felébredt, majd megpuszilta a kislány arcát
–Annyira aranyosak vagytok – Jegyeztem meg mosolyogva
–Hyejin itt van? – Nyitott be a szobába Somin
–Igen, hajnalban elraboltam – Mondta Jiwoo
–Legalább szólhattál volna, hogy itt van, már mindenhol kerestem – Sóhajtott fel Somin – Na gyere kicsikém, ideje reggelizned. Kész a reggeli, szóval gyertek le enni ti is – Mondta miközben elvette Jiwootól Hyejint
–Megyünk mindjárt, csak előbb átöltözöm – Mondta Jiwoo

[...]

–Ti meg min nevettek? – Kérdeztem Jiwootól és Jennietől, akik egy ideje nevetnek valamin
–Mutassátok meg nekem is – Ült le a két lány mellé Felix, majd ő is nevetni kezdett
–Mi ennyire vicces? – Kérdeztem miközben megpróbáltam elvenni Jiwootól a telefonját
–Semmi, szarvaskám – Mondta nevetve a lány miközben a háta mögé dugta a telefonját
–Szívtatok valamit? – Kérdeztem, közben pedig sikerült elvennem a lány telefonját, így én is láthattam, hogy mi ennyire vicces

–Ez meg honnan van? – Kérdeztem, mivel a képernyőn egy kiskori képem díszelgett, ahol épp egy Halloweeni bulin voltam, szarvas jelmezben
–Anyukád küldte – Válaszolt a lány
–Már akkor is egy alattvaló voltál – Mondta Felix, mivel a képen ő volt úgymond a gazdám
–Utállak titeket – Mondtam
–Jólvan szarvaskám, nem kell megsértődni – Állt fel nevetve Jiwoo, majd megpuszilta az arcom

–Ne nevezz így – Mondtam
–Hogy lehetséges, hogy egy ilyenre nem emlékeztem? – Kérdezte Felix
–Te pedig megse szólalj – Néztem a fiúra
–Ne duzzogj már, cuki voltál – Mondta Jiwoo
–Te pedig ne szólj hozzám, gonosz törpe – Mondtam
–Jólvan szarvaskám, jólvan – Ölelt át vigyorogva, én pedig csak halványan elmosolyodva megráztam a fejem