24.

55 13 124
                                    

–Igen, jól hallodtad – Mondta – Egyszer majd Kim Jiwoo leszel, ha tetszik, ha nem – Tette hozzá amire nem bírtam ki, hogy ne mosolyodjak el

–Te bolond – Csaptam a vállára még mindig mosolyogva
–Mi az? Talán nem tetszik az ötlet? – Kérdezte mosolyogva
–Nos, ezt egy szóval se mondtam – Néztem fel rá
–Akkor ezt megbeszéltük – Mondta, majd megcsókolt, amit természetesen viszonoztam

–Szeretlek – Mondta miután elváltunk, majd még adott egy puszit
–Én is szeretlek téged – Mondtam

–Örülök, hogy egy hozzád hasonló lány lett a barátnőm. Egy olyan lány, akit mindennél jobban szeretek és ő is szeret engem – Puszilt a hajamba, én pedig átöleltem

Eunji szemszöge:

[...]

–Látszik rajtuk, hogy mennyire szeretik egymást – Mondta Jongin, aki a tőlünk nem messze ülő Jiwoot és Matthewt nézte, ahogy én is
–Már te is ezzel jössz? – Kérdeztem
–Ez az igazság, nézz csak rájuk – Mondta amire én csak megforgattam a szemem

–Ha tetszik neked, ha nem, de Matthew őt szereti nem téged – Mondta a fiú – Amúgy elég szép lány – Jegyezte meg
–Megtennél minimum annyit, hogy előttem nem dicséred őt? – Kérdeztem
–De most miért? Hisz tényleg szép lány – Mondta

–Ha azért hívtál találkozni, hogy idegesíts, akkor már megyek is – Mondtam majd fel is álltam viszont a fiú visszahúzott
–Most miért lettél hirtelen ideges? – Kérdezte
–Idegesítő vagy – Válaszoltam

–Ennyire féltékeny vagy rá? – Kérdezte nevetve
–Mégis miért lennék féltékeny pont rá? – Kérdeztem
–Hmm, nem is tudom... – Mondta – Talán azért, mert őt sokkal jobban szereti Matthew, mint ahogy téged valaha is szeretett.... Márha érzett irántad bármit is – Tette hozzá
–Mégis miből veszed, hogy nem szeretett engem annyira, mint őt? – Kérdeztem ő pedig csak nevetni kezdett

–Ezt a kérdést még te se gondoltad komolyan – Mondta még mindig nevetve

Jiwoo szemszöge:

»Egy hét múlva«

–Mi a baj? – Kérdeztem Matthewtól
–Semmi, csak egy kicsit rosszul érzem magam – Válaszolt az engem ölelő fiú
–Mitől érzed magad rosszul? – Kérdeztem a homlokára téve a kezem
–Nem tudom. Talán azért van, mert a tegnap hazafelé eláztam a váratlan eső miatt – Válaszolt
–Lázad is van. – Mondtam – Várj, hozok fel lázcsillapítot – Készültem felállni az ágyból, viszont nem sikerült mivel a fiú visszahúzott

–Nem kell. Most csak egy ölelésre van szükségem, de nem akárkitől, nekem tőled kell – Mondta
–Attól, hogy ölelgetlek nem fogsz meggyógyulni – Mondtam mosolyogva
–Az lehet, de jobban érzem magam tőle – Mondta

–De akkor is be kellene venned valamit, így tényleg nem fogsz meggyógyulni – Mondtam az arcára simitva –
–Jó, de akkor siess vissza – Mondta
–Jó, sietek – Pusziltam meg az arcát, majd ezzel le is mentem majd nem sokkal később egy pohár vízzel valamint láz és fájdalomcsillapítóval tértem vissza

–Ezeket vedd be – Adtam a kezébe a gyógyszereket, a fiú pedig tette is amit kértem

–Most pedig pihenj egy kicsit, attól jobban leszel – Mondtam
–Rendben asszonyom – Húzott le maga mellé, majd magához ölelt – Szeretlek – Puszilt a hajamba
–Én is szeretlek – Mosolyodtam el

Trust me ~Bwoo~Where stories live. Discover now