Édes Remény

♡TWO♡

Másnap reggel az ébresztő idegesítő hangjára keltem. Miután kikeltem az ágyamból kivánszorogtam a konyhába, hogy elkészítsem magamnak az életmentő kávémat. Általában a reggeli rutinom az, hogy kávézok aztán arcot és fogat mosok, majd keresek valami elfogadható ruhát és elkészítem a sminkemet. A mai napon viszonylag gyorsan sikerült kiválasztanom a szettemet, ami nem más volt mintsem egy fekete haspóló egy fekete bő cipzáras pulcsival, ami a combom közepéig ér és hozzá egy fekete bő farmernadrág. A smink rutinom elég egyszerű korrektorral elfedem a karikákat a szemeim alatt, és ha van pattanásom, akkor azt is aztán kihúzom a szemem, csinálok egy tust, majd szempilla spirált kenek fel a pilláimra és kész is van a sminkem, aminek hála nem nézek ki úgy mind egy élőholt.

Mikor mindennel elkészültem magamra kaptam egy kabátot, felhúsztam a cipőm, az iskolatáskámat pedig a vállamra akasztottam. Még tegnap este bepakoltam a táskámba így ma már csak vizet kellet beleraknom, ja és persze egy jó adag kávét, ami segít nem elaludni az órákon. Kiléptem az ajtón majd a buszmegálló felé vettem az irányt miközben a fejhallgatómat a fejemre raktam és elindítottam a Nirvanatól a Dumbot.

Ma az első órám testnevelés lesz. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. Teljes szívemből utálom a tesi óráka. Utálok emberek elött bármilyen testmozgást csinálni, ami nem a sétálás, mivel mindig azt érzem, hogy az emberek, akik körülöttem vannak undorral, az arcukkal tekintenek rám közben. Mellesleg szeretek edzeni, de csak otthon egyedül. Általában heti 5-ször edzek.

A busz megált a buszmegállóban én pedig a bérletemet felmutatva kerestem egy üres helyet, majd mikor megtaláltam gyorsan helyét foglaltam az ablak mellet és a folyosó felöli ülésre helyeztem a táskámat annak érdekében, hogy senki se üljön mellém. Mellesleg vannak olyan emberek, akik ezzel mit sem törődnek és az öledbe nyomják, majd leülnek melléd. Velem ez általában havi 1 szer megtörténik, de ma szerencsém volt így nyugodtan tudtam olvasni a tegnap elkezdet könyvemet miközben zenét hallgattam. Amikor meg ált a busz a táskámat a vállamra akasztottam a könyvemet pedig a kezemben fogtam és elindultam le a buszról a suli melletti kis eldugott helyre mentem ahol minden reggel elszívok, egy szál cigit majd utána siethetek órára, hogy nehogy elkéssek. A cigimet kivettem a pulcsim zsebéből majd meggyújtottam.

William Forbes

A kocsimmal éppenséggel az iskola hátsó udvarába kanyarodtam be, amikor is a szemme sarkából észrevettem egy lányt, aki cigizik. Őszintén semmi bajom sincsen azzal, ha valaki szívja azt a szart, de mivel én tanár vagyok ő meg egy diák, akinek 10 perc múlva kezdődik a tanítás így kötelességemnek éreztem lecsesszem. Ami amúgy azért hangzik még hülyébben mivel én is ugyan úgy szívom annak ellenére, hogy testnevelés tanár vagyok. Így hát, amikor leparkoltam és összeszedtem a cuccaimat a lány felé indultam. Mikor odaértem hozzá 2 dolog tűnt fel az egyik az, hogy észre sem vette, hogy valaki jött a másik pedig az volt, hogy ő az a lány, akivel lefeküdtem és a diákom, ráadásul tegnap arra is megkértem, hogy felejtsük el azt, ami történt.

Megköszörültem a torkom hogy tudomást vegyen arról, hogy én is itt vagyok, majd amikor meghallotta felém kapta a fejét.

-Tudja az iskola területén tilos a dohányzás a diákoknak.

-Tisztában vagyok ezzel a ténnyel tanár úr- Mondta megnyomva a tanár szót. -De csak hogy tudja, ez már nem számít az iskola területének, de ahol maga áll az még igen.- Hogy lehet, hogy ennyire leszarja, hogy éppenséggel a tanárja elött cigizik, Mármint általában ilyenkor jönnek azzal a szöveggel, hogy ez nem az, aminek látszik! De őt ez egyáltalán nem érdekli.

-Kíváncsi vagyok, hogy akkor is ilyen nyugodtt lenne, ha az igazgató irodájába vinném és elmondanám neki hogy mit csinált.- Erre ő rám nézett és egy gúnyos vigyorral ajándékozott meg.