Ha mellettem leszel - Levi fanfic

16. fejezet

Emma még mindig sokkos állapotban figyeli az ellőtte -hihetetlen indulattal- vonuló férfit -aki egy pillanatig sem ereszti el csuklóját, annál fogva rángatta végig a városon, mintha csak attól tartana, a lány ijedtében elrohan. Legközelebb csak a lépcsőházban eszmél fel megrázkódtatásából, mikor szembesül vele, hogy a férfi saját lakásának ajtaján rángatja be, majd vágja be maga mögött az ajtót, melynek csapódására összerezzen. Értetlenül pillant Levi-ra aki zsebéből előveszi cigarettásdobozát, majd mintha mi se lenne természetesebb, rágyújt, bent a lakásban. Emma elképedve figyeli a cselekedetet, azonban megszólalni még mindig nem képes.

Miután pár perc múlva a férfi kilépett a teraszra, elnyomta csikkjét a hamutálba és visszatért, már tudta is, hogy egy alapos kioktatásnak lehet részese az elkövetkező pár percben -vagy órában.

-Felfogod egyáltalán mekkora szerencséd volt, hogy ott voltam? -kérdezi ingerülten, próbálva visszatartani még mindig előtörni kívánó indulatait. -Ha nem ütöm le, konkrétan azt csinál veled, amit csak akar. -köpi a képébe a lehető legmegalázóbb mondatot, amit valaha hallott.

Emma kikerekedett szemekkel bámul a megmentőjére, még mindig látszik rajta az ijedtség. Elhatározta, hogy ezúttal nem lesz gyenge. Úgy döntött, többé nem sír olyan dolgok miatt, amik miatt Erwin se sírna, azonban már most sikerült elbukni képletes esküjét. Zöld szemeit kezdik ellepni az égető könnycseppek, melyek utat is vágnak maguknak a lány kipirult arcbőrén.

-Egyáltalán miért jöttél oda? -értetlenkedik, mintha ez most fontosabb lenne a ténynél, hogy akár meg is erőszakolhatták volna.

-Kölyök, nem érted, amit mondok? Hálás lehetnél, amiért ott voltam. -vág vissza. Azonban egyáltalán nem várna hálát cserébe, nem azért tette, mert egy daliás lovag vagy, mert titkos bűnüldöző. Egész egyszerűen nem hagyhatja cserben Emmát, eredetileg Erwin miatt akart róla gondoskodni, de amikor ilyen kiszolgáltatott helyzetben látta, az valamiért tényleg valóságos aggodalmat váltott ki belőle. Be tudhatja ezt annak, hogy a szomszédlányról van szó, akit látott felnőni, vagy be tudhatja annak, hogy Erwin kislányáról van szó, a lényeg ugyanaz. Aggódott Emmáért, és kötelességének érezte, hogy megvédje -bármi áron.

Hosszú pillanatokig csak bámulnak egymás arcába. Emmának folyamatosan folynak a hatalmas könnyek végig az arcán, majd álláról csöpögnek a talaj irányába. Végre erőt vesz magán és kinyögi, amit már ott helyben is ki akart:

-Köszönöm, Levi!

-Meddig akarsz még abban a lebujban gürcölni? Ameddig valaki tényleg bántani nem fog? -hergeli tovább saját magát vészjósló kérdéseivel.

Emma hatalmasat sóhajt, majd akaratán kívül megnyílik:

-Már rég felmondanék, de tényleg kell az a pénz. Főleg most, hogy mindkét albérletet fizetnem kéne, de egyiket se tudom. Szombatig van határidőm erre, -mutat felfelé, képletesen a lakás irányába- a másik meg jövő héten lenne esedékes. Fogalmam sincs, hogyan oldhatnám meg. Az már biztos, hogy Mrs. Garcia ki fog vágni, láttam rajta, hogy alig várja. A másikat meg képtelen leszek fizetni, még úgy is alig győztem, hogy eleve csak a felét fizetem Eren miatt, és még Erwin is bele adott. -fakad ki, miközben idegesen hátra szántja ujjaival a haját.

-Eren úgy sem hagyná, hogy ki tegyenek, egy igazi balfasz, de ő vigyázna rád. Biztos vagyok benne, hogy állja addig a bérleti díjat, ameddig talpra nem tudsz állni. De akkor is muszáj új munkát találnod. Ott voltam, láttam a nyálukat csorgató vénembereket. Nem csak az az egy nézett rád úgy, szóval be ne akard mesélni nekem, hogy biztonságban vagy. Arról nem is beszélve, hogy egyik kollégád sem tűnik olyan embernek, aki megvédene téged. Egyedüli lányként pedig ez nem túl kedvező. -közli gondolatait a lánnyal, az előzőnél egy fokkal gyengédebb hangnemben, miközben egy lépéssel elvesz a köztük lévő távolságból.

Emma ekkor eszmél csak rá: a mindig morcos, érzelemmentes Levi, most tényleg őszintén aggódott érte. Semmi fölényeskedés nem volt abban, amit mondott, nem akarta azt éreztetni vele, hogy ő gyenge és nem tud vigyázni magára. Komolyan nyugtalan, amiért Emma nincs biztonságban. Mindig is tudta, hogy Levi a szíve mélyén, a durva, mogorva álarc mögött egy igazán jó ember, de most még biztosabb benne, hogy milyen önzetlen. Egész éjszaka ott őrködött mellette, mint egy felügyelő, csak is azért, hogy láthassa, milyen helyen dolgozik és mennyire van biztonságban. Konkrétan tesztelte a helyet és az ott lévőket, és szemmel láthatóan senki nem ment át a teszten.

-Kérlek értsd meg, hogy amint lehetőségem lesz felmondok, de jelenleg nem engedhetem meg magamnak. Egyébként Erentől sem várhatnám ezt el.

-Dehogynem. Ő a bátyád, felelőséggel tartozik érted. -háborodik fel.

-Én akkor sem akarom, hogy eltartson. Nekem is van ám önérzetem. -veszi át a férfi indulatát.

-Majd akkor foglalkozz a becsületeddel, ha nem kell rettegésben dolgoznod egész éjszaka. –túr idegesen a hajába, hogy visszatarthassa a többi meggondolatlan, idegesség vezérelte gondolatát, nehogy szavakká alakulhassanak és még nagyobb feszültséget szítsanak.

-Az istenit, akkor ide költözöl. -közli idegesen, ellenkezést nem tűrően.

-Tessék? -hőköl hátra.

-Nem nyitok vitát! Amikor lejár a határidő a lakásokra leadod a kulcsokat és ideköltözöl a vendégszobába. Nem kérek bérleti díjat, viszont amit eddig fizettél a lakásokra félre teszed magadnak, ha össze szedted magad elköltözöl. -magyarázza, mintha mi se lenne természetesebb annál, hogy magához költözteti a szomszédját.

Emma azonnal ellenkezésbe kezd, hogy szó sem lehet róla, de Levi hajthatatlan.

........................................................

Így történt tehát, hogy szombat délután leadta a kulcsot Mrs. Garcia-nak, majd a következő héten a főbérlőnek is leadta a másik lakásét. Eren egyszerűen nem kapott szikrát a hír hallatán, eddig még sosem veszekedtek. Eddig. De ezt a vallomást követően olyan vitát alakítottak maguk között, hogy kő kövön nem maradt. Eren nem tartotta magában nem tetszését, mindig is egyértelmű volt, hogy nem szimpatizál a férfivel, főleg az után, hogy megtudta milyen módját választotta annak, hogy elárulja Erwinnek, kivel is látta a lányát, mikor a Grisha-val kapcsolatos dolgokra fény derült. De Emma más választási lehetőség híján nem hagyta magát lebeszélni. Meg persze az is közre játszott, hogy nem merte visszautasítani az ajánlatot.

Hange-t is igazán meglepte, hogy összecuccol a két kedvenc embere, de igazság szerint valahol őt is megnyugtatta, hogy Emma most már tényleg biztonságban van. -Hiába huszonnégy éves már, Hange szemében Emma még mindig ugyanaz az esetlen kislány, akit Erwin a nyakába ültet, hogy felérhesse a polcot és altatódalt énekelget a kismacskáknak.

A kulcs leadásának másnapján Emma a megbeszélt időpontban nyomja meg a férfi csengőjét, aki be is invitálja őt. Nem érkezett kifejezetten sok holmival, mindössze egy nagyobb gurulós bőröndnyi és egy utazótáskányi cuccot tervezett magával költöztetni. A felesleges kacatjait egy kartonba rakta és a Jaeger család padlásán tárolhatja. Már ezt is nagy szívességnek érzi tőlük, még azt mekkorának érezte volna, ha oda költözik. Levi-al szemben is nagyon lekötelezettnek érzi magát, úgy gondolja, nem létezik semmi, amivel valaha viszonozhatná ezt a gesztust főleg, hogy még csak pénzt sem fogad el. Nagyon hálás neki, de meglehetősen kellemetlenül is érzi magát emiatt. Úgy érzi egy életre az adósa lesz, Levi ugyan soha nem akarná ezt behajtani rajta, de ettől még rosszabb az egész. Így semmije sincs, amit cserébe felajánlhatna.