"Kedvesem"

19. rész

Úgy tűnt megkapták amit akartak mert nem követtek tovább.
Másnap aztán megjelent a cikk...

"ByAlex új barátnője, Király Kiara megfenyegedte a riportereket"

-Ez valami vicc?- keltem ki magamból teljesen.

-Nyugi szívem! Mondtam, hogy ez lesz. Nem kell ilyenekkel foglalkozni. Inkább el se olvasd!- kapta ki a kezemből az újságot Alex.

-Add ide!- kiabáltam rá

-Cuki vagy mikor felhúzod magad!- röhögött Alex a kanapén hátradugott kézzel.

-Ha kell ... -mutatta fel az újságot - gyere és vedd el!- és vissza is dugta maga mögé.
Elgondolkoztam egy pillanatra aztán ahogy kajánul felhúzta az egyik szemöldökét rávetettem magam. Kezem közé fogtam a fejét és lassan közeledni kezdtem felé. Éreztem, hogy lassan kihúzza maga mögül a kezét és akkor lecsaptam. Az újságért nyúltam de Alex mintha megérezte volna, hogy csak ki akarom cselezni és gyorsabb volt nálam, majd hangosan felnevetett.

-Király Kiara!- nyögte ki a nevem nevetés közben. Egy darabig tetettem, hogy durcás vagyok amiért kicselezett, de nem bírtam tovább én is elnevettem magam.
Nem bírtuk abba hagyni amikor csöngettek. Kinyitottam és Biával találtam szembe magam.

-Bemehetek?- kérdezte én pedig arrébb álltam és utat engedtem neki. Alex érezte, hogy vmi nem oké.

-Felmegyek, beszélgessetek- nyomott egy puszit az arcomra.

-Kérsz vmit? Kávé?

-Jöhet, aham.

Kicsit furcsán éreztem magam a tegnapi után. Én úgy érzem nem tettem semmi rosszat viszont Bián éreztem, hogy feszült. Elkészítettem a kávét aztán leültünk a nappaliba.

-Sajnálom Kiara a tegnapit. Nem voltam jó passzban, és rajtad csattant az ostor.

-Semmi baj, megértem... Részben. Én is sajnálom, ha megbántottalak. Mi a gond?- láttam rajta, hogy nagyon küzd valamivel.

-Igazából csak én vagyok a hülye. Ahj én annyira nem tudom kezelni a helyzetet. Ádámról van szó... Ő vetette fel, hogy költözzünk össze én pedig tökre örülök neki de tényleg viszont kicsit megijedtem. És azért kaptam fel a vizet mert totál igazad volt... Nekem is gyors. Viszont úgy érzem, hogy ez most más mint a többi és nem szeretném elrontani.

-Bia ezt most egy kicsit túl izgulod szerintem. Ha szeretitek egymást nincs olyan dolog amit ne tudnátok leküzdeni. Viszont, ha gyorsnak érzed beszélj Ádámmal mond el neki, beszéljétek meg. Ebbe semmi rossz nincs, csak légy vele őszinte.

-Igazad van. Még egyszer ne haragudj!

-Dehogy haragszom! Rád soha. -megöleltük egymást majd indokolatlanul mindketten elnevettük magunkat. Alex kukucskált le a lépcsőről

-Jöhetek? Szent a béke?

Ezen mégjobban felnevettünk.

-Hétvégén fellépésem lesz a zenekarral Zamárdiban. Arra gondoltam, hogy eljöhetnétek. Mindannyian.- kezdte Alex, de mintha kicsit zavarban lett volna.

-Persze nem kötelező! Tudjuk, hogy egyesek nem is ismerik a számaimat!- pillantott rám. Komolynak akart tűnni, de láttam hogy mindjárt elneveti magát.

-Mert EGYESEK sokat dolgoznak és nincs idejük rajongani sztárokért!- kezdtem én is a hülyülést.

-Nekem nem úgy tűnik!- kacsintott rám.

-Fejezd be!- csaptam a mellkasára.

-Na jóóó, én azt hiszem megyek.- röhögött fel Bia.

-Amúgy mi szívesen mennénk, köszi a meghívást.