"Kedvesem"

2. rész

Mikor oda értem kívül sok embert nem láttam, de mikor beléptem az épületbe arcon csapott a tömeg. Egy férfi lépett oda hozzám. Egy sötétkék öltönyben volt, ami alatt fehér inget viselt. Felső 2 gombját nyitva hagyta, ami kicsit elütött az elegáns kinézettől, de ez is jól állt neki. Fekete haja oldalt fel volt nyírva, középen pedig hosszú haját hátra kötötte. Fekete hajához tökéletesen illett, világító zöld szeme, és a fekete szakálla.

-Biztos te vagy Kiara, Bia barátnője.-nyújtott kezet, én pedig feleszméltem a bambulásból.

-Igen, szia. Örülök, hogy megismerlek.

-Én is örülök. Balázs vagyok. - mutatkozott be.- Gyere, körbevezetlek.

A kiállítás gyönyörű volt, tényleg tehetséges a pasi. Volt egy részleg, ahol tetoválások voltak lefényképezve és kiállítva.

-Ezeket te csináltad? Úgy értem a tetoválásokat?

-Igen, képzeld ezt kevesen nézik ki belőlem, pedig az öltöny alatt tele vagyok tetoválással.

-Ez érdekes, én sem néztem volna ki belőled. Nincs egy szabad időpontod jövő hétre?- érdeklődtem, mert már régóta terveztem én is a tetoválást.

-De! Pont ma mondta vissza az egyik ügyfelem. Milyen tetoválást szeretnél?

-A combomra szeretnék egy rózsát.

-Szerintem megoldható. Kedden 14:30?

-Tökéletes.- beszélgettünk még egy kicsit aztán a kiállítás végére értünk.

-Köszönöm ezt azt élményt. Komolyan nagyon tehetséges vagy.

-Én köszönöm, hogy eljöttél. Tessék. Itt a telefonszámom.- először nem értettem miért adja nekem.

-Tudod, a tetkó miatt.

-Ja, persze, köszi. - felnevettünk és elköszöntünk.

Másnap reggel a megbeszéltek szerint 9 órakor vártam a kávézó előtt Márkot. Ma egy sima fekete farmert viselt egy fehér inggel. Eléggé tekintélyt parancsoló volt. Nem bízza a véletlenre az biztos!

-Szia!-köszönt.

-Szia! Gyere, kezdjük is. A kávézó minden nap 10 órakor nyit. Ami azt jelenti, hogy 9-kor mindig van itt valaki. A székeket, asztalokat ki kell pakolni eszerint a tábla szerint.- nyomtam a kezébe a nyomtatványt.- Kávégépet rendbe kell rakni, gondolom tudod, hogy ennek sok idő kell mire felmelegszik a víz. Pénztárgépet is be kell kapcsolni így ni. Kapsz egy kulcsot az ajtóhoz, tessék. A többi pedig ide van felakasztva. Nyitás előtt gyorsan felszoktunk mosni, de férfi létedre ezt nem várom el.- nevettem fel.- Nem is ez lesz a feladatod, mint már mondtam, csak az elején. És az iroda.- nyitottam be.- Mindig reggel kell megrendelni az árút, hogy másnapra nyitásra itt legyen. Itt a dolgozók névsora. Hó végére való tekintettel bedoblak a mély vízbe és megkérlek írd meg a jövő havi beosztást. Tegnap már találkoztál pár alkalmazottal, ma találkozol a másik felével. Itt a szerződésed.- vettem elő a fiókból.- Kérlek olvasd át, gondold át. Vidd haza ha szeretnéd. Most pedig nézzük meg a raktárat.- nyitottam be és felkapcsoltam a villanyt.- Itt van oldalt, az étlapon szereplő egyszerű ételek összetétele. Pirossal kiemelve ami jobban fogy.- hátranéztem, hogy Márk még mindig velem van e mert csak így rá zúdítottam a dolgokat, de ő lelkiismeretesen jegyzetelt. Máris megkedveltem.

-Te nagyon komolyan veszed ezt!- szóltam rá mire abba hagyta a jegyzetelést és a szemembe nézett. Apró mosolyra húzta a száját.

-Csak szeretnék maximálisan teljesíteni!

-Helyes.- bólogattam. - Akkor én elintézem az udvart, te intézed a rendelést?

-Persze.- felelte én pedig ott hagytam a raktárba. A többiek 10-re érkeztek és kezdődhetett a nap.

Este záráskor elismerően tekintettem Márkra aki egész nap állta a próbát. Mindenki elment már de mi még a kávézóban ültünk.

-Sajnálom, hogy így rád zúdítottam mindent.

-Ugyan! Azt mondják gyorsan tanulok.- kacsintott rám mire felnevettem.

-Itt a jövő havi beosztás tervezet. - sokáig néztem, de nem találtam a szavakat.

-Ennyire rossz?-kérdezte pár perc várakozás után.

-Nem ez... ez tökéletes!-mosolyodtam el.- na de ideje hazamenni.-tápászkodtam fel.

-Elvigyelek? -kérdezte, én pedig elfogadtam.

-Akkor holnap!-köszöntünk el.

11 óra lehetett mire hazaértem és hirtelen üresnek éreztem a házat. Gyorsan berendeztem a kutyák helyét és minden mindegy alapon megcsörgettem anyáékat, hogy átugorhatnék e a két rosszcsontért.

-Persze szívem, még fent vagyunk.

Felvettem egy melegítőt és egy régi, elnyűtt pólót és elindultam Nináért és Belláért. A kávézó a két lakás között helyezkedett el, így előtte haladtam el mikor láttam, hogy valaki az üveg előtt áll és befelé bámul. Nem tudtam, hogy most beakar e törni, vagy mi a célja, így gyorsan leparkoltam és odasiettem.

-Elnézést uram! Segíthetek?-szóltam rá erélyesen. Ekkor a pasas felém emelte tekintetét, de arcát nem teljesen láttam. Kapucni takarta, és a fény viszonyok sem voltak a legjobbak éjfél magasságában.

-Úgy rémlik tegeződtünk.-nevetett fel, de megcsapott a szájából áradó alkohol szag.

-Alex? Te vagy az? Mi.. mit csinálsz itt? Be vagy rúgva?

-Túl sok kérdés egyszerre.-tette fel a mutatóujját de alig állt a lábán.

-Hohó, gyere, üljünk le.- segítettem az autóhoz. Kinyitottam a járda felőli oldalt és beültettem. Még mindig vele szemben álltam és nem értettem mi történik.

-Miért jöttél ide?

-Nem tudom.- válaszolta de alig lehetett hallani amit mond.

-Úr isten jól vagy?-kezdett el kiesni a kocsiból.

-Csak alszom egy percet... egyetlen egyet.- felelte és láttam, hogy csukódik le a szeme. Itt nem hagyhattam ezért rendesen betuszkoltam a kocsiba én pedig beszálltam a vezető ülésbe. Mire jobbra néztem Alex már húzta a lóbőrt. Mivel totál kiütötte magát, gondoltam nem okoz neki gondot, ha elmegyünk a kutyáimért.
Mire vissza értem, még mindig a kocsiban horpasztott. Hazavezettem. A két rosszcsontot előre engedtem, ők már tudták merre kell menniük. Alex hóna alá tettem a kezem és úgy próbáltam kirángatni az autóból mire felébredt.

-Gyere, amíg vissza nem alszol!

-De nem erőszakolhatsz meg!-nevette el magát. Erre én csak a szememet forgattam és végre felindultunk a lépcsőn. Mivel a vendégszobát átalakítottam, maradt a nappali kanapéja. Óvatosan lefektettem, majd levettem a cipőjét. Fogtam egy pokrócot és betakartam vele. A kutyákat bezártam a helyükre és a szobámba indultam. Letusoltam, felvettem a pizsomámat és lefeküdtem. Érdekes reggel várt rám...