3. rész

761 40 0
                                    

Reggel hatalmas csörömpölésre keltem. Hirtelen azt sem tudtam hol vagyok. Hallottam a beszűrődő hangokat.- Basszameg!- ezt követte a kutyáim hangos ugatása.- Tsss... jó kutya!- hallottam ismét az ismerős hangot. Ezen felnevettem és kiszálltam az ágyból. Le szaladtam a lépcsőn és Alexot pillantottam meg a sarokban serpenyővel a kezében. Háttal állt nekem, így megijedt mikor hozzászóltam.

-Te mégis mit csinálsz?-nevettem fel ismét.

-Azt leteheted nyugodtan, nem tudnak onnan kijönni. Nina, Bella fekszik!- szóltam rájuk erélyesen, mire abba hagyták az ugatást és szót fogadtak.

-Na! Tedd azt le!- intettem a kezében tartott tárgy felé.

-Te itt laksz?-kérdezte, miközben a pultra helyezte a serpenyőt és beleütött 4 tojást.

-Igen, de látom Te is hamar otthon érzed magad.- billentettem oldalra a fejem. Ekkor vettem észre, hogy a pult mögött egy szál alsógatyában állt. Kissé zavarba jöttem és talán tovább néztem a kelleténél, mire megfordult, és begyújtotta a tűzhelyet. Így a formás fenekét is alaposan kielemezhettem. Miről beszélsz Kiara? Azonnal vedd le róla a szemed! Megőrültél! 

-Bocs, csak kicsit megéheztem.

-Nem gond, szolgáld ki magad. Készülődnöm kell, mindjárt jövök!- vissza mentem a szobámba gyorsan fürödtem, hajat mostam, felöltöztem és törülközővel a fejemen indultam vissza a konyhába. Próbáltam nem arra összpontosítani, hogy ki vár lent. Kezdett elfogni, valami nagyon furcsa érzés. Áhá, szóval ilyesmit érezhetnek az emberek mikor rajonganak egy bizonyos személyért. Próbáltam ezeket a gondolatokat félre tenni, hiszen sosem akarok dicsőíteni egy embert sem, akit megáldott az élet valamiféle tehetséggel. Ők is ugyanúgy emberek!Csodálatos illatok fogadtak amikor le értem és egy megterített asztal.

-Te is éhes vagy ugye?-fordult felém Alex. Mikor megpillantott kicsit eltátotta a száját. Végig néztem az öltözetemen, hogy minden a helyén van e, vagy esetleg valamit elfelejtettem és meztelenül állok, azért bámul ennyire, de semmi ilyesmiről nem volt szó.

-Mi az?- néztem a szemébe.

-Semmi. Öhm...-köszörűlte meg a torkát- Kész a reggeli.- intett az asztal fele.

Így hát leültem ByeAlexel a saját lakásomban, a saját konyhámban reggelizni. Ekkor én még mindig nem fogtam fel, hogy mekkora sztár is ő...

Sziasztok! Tudom, ez kicsit rövid rész lett, de szeretnék egy kis visszajelzést kapni, kinek, hogy tetszik, mi az észrevétele! Ha pozitív vissza jelzést kapok, akkor még ma folytatni fogom! Puszi nektek <3

&quot;Kedvesem&quot;Where stories live. Discover now