angyal_yngs💗

12.rész

Nagyot nyelve kezdtem neki. Végig nyaltam méretén aztán golyóival is játszani kezdtem. Ő addig a popsimat nyalta. Párszor megszorítottam a takarót és sóhajtoztam.
Be kaptam méretét és addig szoptam, míg el nem élvezett. Én előbb élveztem el, mint ő. Le szálltam róla és már mentem volna öltözni, de Namjoon meg állított.

-Bünti van. Hamar elmentél. •s ültetett magára. Fel kellett vennem, amit Jin hyung adott és rá ültetett a nemi szervére, s úgy mozgatott engem.

Annyira kínos ez. Még egy darabig csinálta utána el engedett. Mielőtt el hagytam volna a szobát még magához hívott. Oda sétáltam hozzá és zoknimat szemléltem.

-Yoongs cicának erről egy szót se. Ha kérdezi találj ki valamit. Mehetsz. •s hátat fordítva indultam el, de ő persze még rá tudott ütni a popsimra. Nem szeretnék Yoongi-nak hazudni, de ezek szerint muszáj lesz. Beléptem a szobánkba és egyből Yoongi volt előttem. Bezártam az ajtót és az ágyra ültünk.

-Na? Mi tartott ilyen sokáig? •kérdezett rá. Szívem összeszorult és alig bírtam megszólalni. Nagyon fáj, hogy hazudnom kell. Sosem hazudtam senkinek semmit, de most mégis megkell tennem.

-Csak beszélgettünk, de.... •nem tudok hazudni. Sosem ment. Most sem. És neki főleg, hogy nem tudok hazudni, hisz szeretem.

-De? •kérdezett rá. Felé fordultam, nyakába borultam és sírni kezdtem. Hátamat kezdte simogatni és vigasztalni.

-Mi történt? •nem akarok hazudni. Nem is tudok. Jobb lesz, ha elmondom, hisz ő az egyetlen egy reményem.

-Megerőszakolt. Felvette, ahogy "kényeztetjük" egymást és fel tölti Porn.hub-ra. •sírtam el a végét. Még jobban magamhoz öleltem és nem engedtem el. Csak folytak a könnyeim meg állás nélkül.

-Semmi baj. Nem sokáig lesz itt. •hát remélem hamar el telik ez az 1 hét..

Yoongi pov:

~3 nap múlva~

Amióta Jungkook és Namjoon "beszélgettek" Jungkook eléggé le van hangolódva. Próbáltam Namjoon-nal beszélgetni, de nem hallgatott végig. Tegnap mikor a TV-t néztük Jungkook dönthette el, hogy mit nézzünk. Gondolom Jungkook-ot jobban kedveli, mint engem. De ki találtam valamit, amitől Jungkook biztos jobban fogja érezni magát.

-Jungkook. Mit szólnál ahhoz, ha meg kérnénk Namjoon-t, hogy menjünk sétálni? •néztem rá mosolyogva. Ő is rám nézett és ő is mosolygott.

-Mehetünk. De, ha nem engedi meg, akkor? •nézett rám boci szemeivel. Tényleg olyan, mint egy nyuszi.

-Akkor te kéred meg. Szerintem téged jobban kedvel, mint engem. Na gyerünk. Próbáljuk meg. •fel álltunk az ágyról és a nappaliba érve Namjoon mellé álltunk. Felénk fordította fejét és kérdezett.

-Mit akartok? •nézett rám kicsit le nézően. Meg is értem. Hisz senki se szeret. Ki szeretne egy nagyon fehér színű vagy félig albino embert?

-Csak annyit, hogy el viszel minket sétálni? Jungkook ki szeretné szellőztetni a fejét. •néztem rá nagy szemekkel. Unottan rám nézett, majd Jungkook-ra nézett.

-Nem. •és nézte újra a TV-t. Jungkook felé néztem és szomorúan rá néztem. Lehet, hogy az előbb mondtam neki, hogy próbálja meg ő, de nem hiszem, hogy nála meg már igent fog mondani. Ahogy láttam Jungkook Namjoon ölébe ült és rá nézett.

-Namjoon. Elmegyünk sétálni? Kérlek. •nézett rá boci szemekkel. Namjoon is rá nézett és nem válaszolt. Jaj Jungkook. Csak ne essen bajod.

-Miért? •szólalt meg hirtelen. Ajkaira puszilt, majd egy halvány mosoly kúszott arcára.

-Ki szeretném szellőztetni a fejem. Váratlanul megfájdult. Akkor elmegyünk sétálni? Léci. •nézett rá megint boci szemekkel vagy még mindig.

-Rendben. Öltözettek fel. •elmentünk öltözni. Felvettünk egy meleg pulóvert és egy harisnyát. Kimentünk Namjoon-hoz és már várt pár cuccal. Bele bujtunk a cipőnkbe és vártunk még. Mindkettőnk nyakába egy pórázt tett, majd felkellett vennünk egy maszkot és egy sapkát. Mikor ő is felvette a kabátját ki mentünk a házból. Az őszi levegő végig fújt rajtunk, amire kicsit megborzongtunk. De el indultunk.