Már a séta közepénél tartottunk, mikor is egy rendőr ide jött hozzánk. Szemügyre vett minket, majd Namjoon felé fordult.
-Miért sétálnak így? Ugye tudja, hogy ez nem megengedett?? •nézett rá kissé szigorúan a rendőr.
-Igen, tudom. De ők szerettek volna így sétálni. Igaz fiúk? •nézett ránk mosolyogva Namjoon. Egymásra néztünk, majd a rendőrre és egyszerre bólintottunk.
-Oh értem. Akkor elnézést, hogy zavartam önöket. A viszontlátásra és további jó napot. •mi is meghajoltunk és sétáltunk tovább. Már a parkban voltunk, ahol Namjoon meg rángatta kicsit a pórázt. Hátra néztünk és ő meg minket nézett.
-Ideje haza menni. Jin hyung-tól kapnánk, ha betegek lesztek! •s vissza indultunk. Ahogy észre vettük pár ember megnézett minket, de mi csak mentünk tovább. A házhoz érve újra csapdában éreztem magam. Le vettünk minden olyat és már mentünk volna a szobánkba, de Namjoon megállított bennünket.
-Hova hova?? Ma forgatás van. Irány, ahhoz a szobához! Ott várjatok. •el indultunk ahhoz a szobához és vártuk Namjoon-t. Nem tehetünk mást, mivel 100-szor erősebb nálunk. Ki nyitotta az ajtót és előre engedve minket be mentünk. Vissza bezárta az ajtót és felénk fordulva megragadta a felkaromat és az egyik sarokba hurcolt. Ott le láncolt és a fejemet az ágy felé rögzítette valamivel, hogy még véletlenül se fordítsam el a fejem. Jungkook már jött volna segíteni, de el kapta őt és az ágyba lökte. Könnyeim csak folytak az arcomon, ahogy Jungkook küszködött. Annyira rossz volt látni. Le láncolta Jungkook-ot és egy pohárért ment. Ha jól láttam víz volt benne, de egy tablettát is vitt magával. Jungkook nem engedte a közelébe, de mégis rá ült és nagy nehezen le nyeltette vele a tablettát és a vizet. Ha valaki kérdezne szerintem az vagy nyugtató volt tabletta formában vagy vágy fokozó. Vagy mind a kettő.. Váratlanul Jungkook hangját hallottam meg.
-Y~Yoongi!! S~Segíts!! •szemeimből meg állás nélkül folytak a könnyeim. De ahogy láttam Jungkook már nem ellenkezett, hanem inkább élvezte. Vágy fokozót kapott. Ilyet soha többet nem akarok látni. Még át élni se. Mikor végeztek engem a szobánkba be dobott és kulcsra zárta. Az ajtón dörömbölni kezdtem. Aggódók Jungkook-ért. Szegény érzékenyebb nálam is. Fel ültem az ágyra és vártam őket, de inkább Jungkook-ot. Váratlanul nyílt az ajtó és már örültem volna, de csak Namjoon jött be. Bezárta maga mögött az ajtót és felém közeledett. Remegve ültem az ágyon és őt figyeltem. Le húzta a nadrágját a boxerével együtt és elém tárult mérete.
-Ezzel kíméllek meg. Na. Kezdj neki. •közelebb mentem és a sarkamra ülve kezdtem neki. Ujjai haj koronámban helyezkedtek el. Hirtelen megragadta hajtincseimet és elkezdte baszni a számat. Könnyeim meg eredtek és már ellenkeztem volna, de rá jöttem nem jönnék ki vele jól. Végül a torkomon le folyt az anyaga. Fel emelte a fejem és le fényképezett. Meglepődve néztem rá, majd kiment. Ez most mire volt jó?
Jungkook pov:
Mikor fel ébredtem sehol se találtam Yoongi hyung-ot. Fel ültem és már álltam volna fel, de a végtagjaim le voltak láncolva. Nyílt az ajtó és Namjoon lépett be. Eléggé a telefonjával foglalkozott, majd el tette. Rám nézett, majd felém közelítve le ült mellém. Váratlanul megszólalt.
-Sajnálom. •ennyi. Nem mondott többet. Ahogy végig szemléltem szerintem ő csak Jin hyung utasításait végzi el.
-Miért? •néztem rá értetlenül. Talán bántani akar. De.. nem olyan a kisugárzása. Felém fordult és a combomra hajtotta fejét. Kicsit meglepődtem. Pár perce még úgy bánt velünk, mint a kutyákkal most meg.
-Bocsánatot akarok kérni, amit tettem. Gondolom nem nagyon emlékszel, hogy mi történt. Ugye? •nézett rám. Barna szemei fogságába estem. Basszus.
-Csak arra, hogy Yoongi-t ki kötözted a sarokba. Meg arra, hogy le láncoltál. •ha úgy nézzük akkor ezekre emlékszem. Utána kép szakadás.
YOU ARE READING
angyal_yngs💗
FanfictionYoongi eléggé különleges ember. Hófehér bőre megbabonázza az embereket. Talán Jin érdeklődését is ez keltette volna fel? De jó vagy rossz szándékkal akarja magának Yoongi-t?