Pár órával és rengeteg itallal később...
Mark szemszögéből.
A tömeg közepén táncoltam, lassan ringattam magam a zene ritmusára. Éreztem az alkohol hatását, de nem volt veszélyes.
A többiek eltűntek mellőlem, de nem zavar. Csak érezni akarom a zene ütemét, ahogy dübörög a dobhártyámban. A vérem pezseg, szinte izzik.
Szúrást érzek a hátam közepén, valaki nagyon figyel... Mindegy is, legyen egy jó napja az illetőnek...Még tekerek a kedvéért egyet a csípőmön. Továbbra is érzem az égető pillantását, mely felkeltette kíváncsiságomat.
A zene ütemére elkezdem a testemet a megfigyelő felé fordítani. Szemeimet lehunytam, csak résnyire nyitom ki újból. Csak a kíváncsiság miatt. Viszont nem szeretném, ha kiszúrná ,hogy én is figyelem... -Ki tudja, lehet, hogy egy órült! - Azokat szeretném elkerülni, nem hiányoznak nekem.
Ahogy megpillantottam megfagyott a vér az ereimben. - Ez nem lehet. - Perzsel, szinte éget a tekintete. A legforróbb étcsokoládé színű szemek.... Mely mindig kihívásokkal van tele, és most engem figyel. Mintha fel akarna falni... Ezt nem hiszem el. Tovább figyelem pilláim alól. Kíváncsi vagyok a további lépéseire. Rám néz, felismer, és elhúz... - Mi a franc?! Ez most mi volt? - Nem értem, bizonytalan vagyok de nemcsak vele kapcsolatban, hanem magammal kapcsolatban is. - Most akkor ez jól esett nekem? Tetszett?- Kérdezem magamtól.
Továbbra is a zene ritmusára mozgok, de szememmel továbbra is őt követem.
A pulthoz megy, ott van Yiwaa is... Pár szót váltanak, kap egy italt, gyorsan felhajtja. Tovább beszélgetnek, egyszer csak megjelenik Fuse a semmiből. Megfigyelem csillogó szemét, ahogy P'-re figyel. -Hmm...- Kezd érdekes lenni. Valamiért kezd rossz érzésem lenni, mi ütött belém?
Újabb kört kérnek ki. Ívásra emelik poharaikat, nem bírok magammal, odamegyek. Vee kezére fonom ujjaimat, és fülébe súgom búgó hangon, hogy engem ki akart hagyni esetleg. Odaadja a poharát, amit szíves örömest elfogadok és az ital több mint felét felhajtom, majd megnyalom ajkaimat és kijelentem ez nagyon finom volt. Végig éles szemekkel figyelem a reakcióját. Látom a vágyat tükröződni szemeiben, a bizonytalanságot, az értetlenséget. Minden idegszála pattanásig feszült, nagyot nyelt és legurítja a maradék italt.
-Úgy látszik, a tigris elkapta az oroszlánt.- Kuncogok magamban.
Kértünk még egy kört és visszamentünk a helyünkre. Nuea és Praram már ott volt meghitten beszélgettek. -Itt is alakul valami, úgy látszik. - gondoltam. Leült Yiwaa mellé Fuse, én ledobtam magam Vee mellé, csak hogy érezze a törődést.
Beszélgettünk erről-arról, jól alakult az éjszaka további része. Fesztelenül beszélgettünk, mintha a pultnál történt dolgok meg se történtek volna. Ki is ment a fejünkből.
Lassan eljött a záróra, már jól állt mindenki, haza kellene indulni. Összeszedtük a cuccainkat és a bár előtt búcsúzkodtunk.
-Fuse, haza tudod kisérni Yiwaat? Kérdeztem.
-Persze, úgy is útba esik. Vigyázok rá,ne aggódjatok.
-Oh az én kis cuki hősöm! Mondta Yiwaa.
-Cukinak,cuki, de hogy hős lenne?! Azt nem hiszem. Szólt közbe Praram.
- Erről jut eszembe, te hogy jutsz haza?
-Nuea hazavisz! Mosolygott a kisebbik.
-És ti?
-Hazatámogatom Vee-t. Úgy látom kicsit többet ivott a kelleténél.
-Nem mintha te sokkal jobban állnál. Mondta Nuea.
- Dehogynem, csak te nem úgy látod!
Erre mindenki nevetett. Vee átkarolta a vállam és szólt,hogy most már mindenki induljon hazafelé, mert ő álmos.
-Attól,hogy te álmos vagy, nem kéne a másikat elzavarnod!
-Nong Mark, ha ennyire maradni akarsz maradjál, én elindultam. Sziasztok! Holnap találkozunk, vagy holnapután. Nevetett, elindult, de még azért vissza se nézve integetett.
-Oui... Megyek, biztos ami biztos hazataláljon. Sziasztok!
Egy éles szempár figyelte távozásukat. -Valami megváltozott. - Gondolta Yiwaa. - Jobban odafigyelek majd erre a két jómadárra.
-Menjünk, igaza volt Vee-nek...Én is álmos vagyok, ideje pihenni. Jó éjt! Vigyázzatok hazafelé.
KAMU SEDANG MEMBACA
Csak barátok?!
Fiksi Penggemar🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞 Vee és Mark már gyerekkoruk óta barátok. Az idő múlásával kialakul közöttük egy egészséges rivalizálás. Onnantól kezdve űzik macska-egér játékukat. Végül egy éjszaka mindent megváltoztatott. Vajon idővel lehetnek egymásnak többek, m...