Mark szemszögéből
A hét további része ugyanúgy telt, mint általában. Felkeltem, elvégeztem a reggeli rutinomat, Vee megjelent az ajtóban, elvitt az egyetemre. Együtt reggeliztünk, mármint a többiekkel, bár nekem olyan volt, mintha csak ketten lettünk volna. Odafigyelt rám, jobban, mint általában, de célzást többet nem tett kettőnkre, így komfortosan éreztem magam mellette. Azt vettem észre magamon, jól esik a figyelme, sőt rosszul esik ha mást is kitüntet figyelmével. Igen, most Fusera gondolok. Néha jön, félrehúzza Veet, sustorognak valamit, amit persze én nem hallhatok. Utána fogja magát, és boldogan odébbáll. Nagyon irritáló, pedig az egyik legjobb barátomról van szó, és szégyellem is magam miatta, de nem tehetek róla. Nem tudom mi van velem, nem értem ezt a változást.
Bejártam órákra, rengeteget jegyzeteltem, tanultam, órák után Vee mindig felvett és hazavitt.
Valamikor együtt is vacsoráztunk, beszélgettünk, utána mindenki ment a saját dolgára. Így telt el az egész hetem. Szörnyű volt! Hiányzott a civakodásunk, az adok-kapok, de legjobban a kétértelmű mondatok. Majd hétvégén bepótoljuk, már alig várom.
Végre eljött ez a nap is, szombat reggel van. Kinézek az ablakon, és azt látom, hogy hét ágra süt a nap, csiripelnének a madarak, ha az autók zaja nem nyomná el, így csak odaképzelem. Olyan frissnek és üdének érzem magam. Gyorsan kidob az ágy, gyorsan lefőzöm a kávémat, ami minden reggel életmentő tud lenni, de most csak az ízéért iszom. Kimegyek a teraszra a gőzölgő kávémmal és kint is maradok amíg szép lassan el nem kortyolgatom, közbe élvezem az elém táruló látványt. Ahogy jönnek, mennek az emberek, néha megállnak. Imádom messziről figyelni a külvilágot.
Amikor végeztem a kávémmal és a bámészkodással, gyorsan bementem és elkezdtem rendet rakni, beágyaztam, porszívóztam meg hasonlók. Fél óra alatt rendbe raktam a lakást, most már eljött az én időm. Bemegyek a fürdőbe, leveszem a ruháimat, gyorsan letusolok, hajat is mosok. Még a tükörben szemrevételezem magam, rendben találok mindent, szemem a hasamra téved. Már szinte nem is látni Vee nyomait...Kicsit elszomorít, de nem tudom miért. Gyorsan elterelem a gondolataimat, mit is akartam, mit is akartam? Gondolkoztam magamban. Megvan, gyorsan fogat mosok, és megyek is a gardróbom elé. Mit is vegyek fel? Hmmm... Mivel jó idő van, egy szűkebb halásznadrág...Meg is van. A tengerészkék színű nadrágomat választom, igazán simulós fajta, követi a vonalaimat, kiemeli a kerek fenekemet. Nem nagyképűségből, de mindenki azt mondja, hogy jó a fenekem. Köztudott tény amúgy is, hogy a pasik nagy százalékának jobb fenekük van mint a nőknek. Előtte felveszek egy passzos boxert, nem szeretem az a lengedező fajtát, számomra nem gusztusos. Felveszem a nadrágomat és belenézek a tükörbe, igen, ez a tökéletes választás. Hozzá választok egy fehér trikót és egy sötétkék inget, ami nem takarja el tökéletesnek vélt fenekemet. Azt hiszem jó lesz az összeállítás. Felveszem a hozzáillő nyakláncomat, amin egy hajókormány van, fehér bokazokni, és fehér teniszcipőmet. Amint ezzel megvagyok, teszek egy kis zselét a kezemre és beállítom a hajamat, természetesnek kinéző hullámokat hozok létra, így olyan rakoncátlanul rendezettnek tűnik. Még pár spriccelés a parfümömből és kész is vagyok, igen határozottan tetszek magamnak.
Szerencsémre nem kellett sokat várnom Veere, pár perc múlva ugyanis kopogott az ajtómon. Széles mosollyal kinyitottam az ajtót, és majdnem tátva maradt a szám. Ha magamra azt mondtam, hogy jól nézek ki, akkor rá... Még csak szavakat se találok, nem hogy jellemezni tudjam.
Fekete szaggatott farmer, fekete trikó, rajta egy feltűrt ujjú kék farmering. Fülében egy egyszerű fekete lapos kör alakú fülbevaló van, nyakában egy sötét színű fából készült nyaklánc, és karkötőként is olyat használ. Fekete tornacipőt visel, ezzel tökéletesítve megjelenését.
KAMU SEDANG MEMBACA
Csak barátok?!
Fiksi Penggemar🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞 Vee és Mark már gyerekkoruk óta barátok. Az idő múlásával kialakul közöttük egy egészséges rivalizálás. Onnantól kezdve űzik macska-egér játékukat. Végül egy éjszaka mindent megváltoztatott. Vajon idővel lehetnek egymásnak többek, m...