Verseim

Mesevilágban élek én

Mesevilágban élek énAzt érzem, hogy csak adok,

De én soha nem kapok.

Adok a szüleimnek, a bátyámnak,

S cserébe max egy köszönetet kapok.

Mit kéne nekem tennem,

Hogy Sanyi észrevegyen,

Hogy lássa, hogy jó kollega vagyok,

S nem csak lopom a napot.

Nem tudom mi volt velem hétfőn, kedden, szerdán,

Csütörtökön, s pénteken,

Hisz csak azt akarom, hogy szeressen.

Úgy érzem láthatatlan vagyok, 

S nem vagyok eléggé boldog.

Dübörög a zene, jönnek-mennek emberek, 

S akarom, hogy engem észrevegyenek.

Szeretném, hogy szeressenek,

S ne kelljen keressem ezeket az embereket.

Sosem voltam boldog, s most se vagyok az,

Remélem elkerül a baj.

Boldog akarok lenni, mindig csak mosolyogni.

Tudom, hogy ez lehetetlen,

Boldogságom elérésére sokat tennem kell.

A munkahelyemen nagyjából szeretnek, 

De engem a kuncsaftok kimerítenek.

Hasonlítanak a sérültek családomra,

Jajj! Miért születtem oda?!