Tudod milyen érzés egyedül lenni,
amikor hetven arc vesz körül?
Tudod milyen az, hogy vágyakozol, de mindhiába?
Tudod milyen egy személyt elveszíteni,
s utána konstatálni, hogy milyen fontos?
Bizonyára tudod. Mint emberek vagyunk
csak egyikünk kicsi, másikunk nagy,
egyik kövér, másik szabad.
Ám belül, a legmélyebben, ha oda pillantsz
észreveszed, hogy Te is, Én is és az egész Univerzum fontos,
hisz ha hiányzik a Dns-ből egy aminosav darab
már semmi se marad ugyanaz.
Az ember nem látja ezt, mert buta és maximalista,
s nem veszi észre kiben mi a csoda.
Ki mennyit ér és ahogy él
ás le mélyre és kutass,
Neked legyen ez a Cél.
YOU ARE READING
Verseim
PoetryGondolatok tengere, ahol szabadon hagyom fantáziámat és rímekbe foglalom "életfilozófiámat."