Ennyire vágyok, hogy valaki igazán szeressen és ez másmilyen legyen, mint amilyen az anyai szeretet. Arra, hogy tudjam van kire számítsak a nagy világban, a bajban, hogy van aki átölel és akinek a szeretetét igazán megérzem-
Tudod, én csak ennyire vágyok... egy meleg otthonra, ahol mindenki kedves, nincs ott a kétség, a sérelem. a szomorúság és a veszekedés. Ott, ahol senki nem húzza elő a kést. Ahol nem csattannak el pofonok és nem várod rettegve a holnapot.
Igen, talán ott máskép lesz, talán jobb is lesz, de kétlem, igazán kétlem, hogy ez valaha ez megtörténhet.

ČTEŠ
Verseim
PoezieGondolatok tengere, ahol szabadon hagyom fantáziámat és rímekbe foglalom "életfilozófiámat."