Ülsz a szobádban, reggel van,
de nem süt be a nap.
Borús a ég, ahogy a szíved,
s várod a holnapot, a más napot,
mikor a felhők közül kibújik a nap,
s Ő azt mondja: "Látni szeretnélek minden nap!"
Addig vársz, fagyit majszolsz,
arcadra varázsolsz 1-1 falcs mosolyt.
Reméled, hogy jobb és szebb lesz,
hogy egyszer az álom valóság lesz.
Inkább menj vissza a könyveidbe,
időnként a visszatarthatatlan könnyeidbe.
Zárd be ajtód, nyísd ki szíved,
vedd elő gitárod, vízfestéskes ecseted.
Rajzolj egy szebb világot, hol minden mosolyog,
s talán ilyen lesz a TE holnapod.
VOUS LISEZ
Verseim
PoésieGondolatok tengere, ahol szabadon hagyom fantáziámat és rímekbe foglalom "életfilozófiámat."