Várlak az éjszakában,
A nyári napsugárban,
Az őszi esőzésben,
A tavaszi újrakezdésben.
Körülnézek a hajnalig tartó kétszínű bulikon
És kérdem a Megváltótól:"Merre vagy?!
Én miért nem tudhatom?!"
Szükségem van rád,
Így nem bírom tovább.
Kell a hangod, hogy megnyugtasson
És a csókod, hogy vígasztaljon.
VOUS LISEZ
Verseim
PoésieGondolatok tengere, ahol szabadon hagyom fantáziámat és rímekbe foglalom "életfilozófiámat."
