2022 Adventi naptár

Huszonhárom

Pete és Paul valamivel korábban érkeztek a szabóság elé, mint a többiek. Még az üzlet sem volt nyitva, így talán egy negyed órát toporogniuk kellett a kirakat előtt a hidegben és komótosan szállingózó hóban. Ha akkor az arra tévedők figyelték volna őket, azt láthatnák, hogy a feszültséget igencsak vágni leget a két férfi között.

Mivel az esküvő már tényleg küszöbön állt, Pete sokkal jobban be volt sózva, mint az átlagos hétköznapi, megszokott módon maximalista énje. Mindent átnézett tizenötödjére is, mindent igyekezett kézben tartani az étteremben, hogy minden tökéletes legyen barátai másnapi esküvőjén. Éppen emiatt aznap reggel is az Északi Csillagban kezdte a napot, ahova Paul is elkísérte, hiszen ő aznap a barista lányokra bízta a Mindenízűt.

Paul amiatt is döntött amellett, hogy elkísérje a párját, mert ha nem állt volna ott a háta mögött kontrollként, egészen biztosan elkésik a ruhapróbáról, és az jóval nagyobb baj lett volna, mintha fél kiló krumplival kevesebbet talál a raktárban. Egyrészt az ő erőszakosságának köszönhetően értek ide ennyivel korábban, másrészt pedig azért, mert annyira Maya és Joseph idegeire ment az étteremben aznap reggel, hogy egyszerűen kitessékelték, amikor elfogyott a türelmük.

– Mondd csak, nincs dolgotok valahol egészen máshol? – kérdezte akkor szemöldök ráncolva Maya. – Hidd el, semmi sem fog leégni ebben a pár órában, és Cook-Grincset is távol tartjuk majd mindentől, nem fogja tönkre tenni a karácsonyt.

Pete természetesen tiltakozni próbált, hogy még ellenőrizni akarja az étkészletet, azokat az ételeket, amiket elkészítenek előre, a savanyúság rendeléseket, illetve meg akarta nézni azt is pontosan, hogy mikorra érkeznek az apró- és egyéb sütemények, az esküvői torta és gyümölcsök. A listáján reggel még több ellenőrizetlen tétel szerepelt, mint amennyit sikerült lehúznia róla. Sőt a „razziája" alatt még újabb pontok is kerültek fel rá. Ezt a listát Joseph csavarta a ki a kezéből mondván:

– Szerintem mi is boldogulunk ezzel. Meg komolyan? Tényleg fel kellett írnod, hogy nem kerülhet az asztalra foltos terítő? Kinek nézel minket?

Pete teljesen készségesen épp elmagyarázni készült Joseph-nek, hogy igenis volt már ilyenre precedens, bár akkor még egyikük sem dolgozott az étteremben, mindenki csak hallotta a legendákat erről is, meg az oltári botrányról is. Viszont ekkora már kezdett kifejezetten puskaporossá válni a hangulat Pete és az étterem többi dolgozója között. Azon ritka alkalmak egyike volt ez, amikor Cooknak meg sem kellett jelennie a színen, hogy ez a légkör kialakuljon. Szerencsére az vette elejét a lincselésnek, hogy Paul közbe lépett, amikor elunta azt nézni, hogy Pete mekkora hatásfokkal megy mindenki ideire.

Párja vállára tette a kezét, és a másik minden tiltakozására fittyet hányva  kollégái hathatós segítségével kiterelte az étteremből. Ezen az akciójuk alatt pedig több helyről is hallott megkönnyebbült sóhajokat. Eredetileg nem így tervezték, nem akartak már ilyen korán itt toporogni az üzlet előtt, de azért, hogy mindannyian ép bőrrel megússzák, Paul jobbnak látta, ha hagyja Pete-et egy kissé lehűlni a reggeli havazásban.

– Ez mind a te hibád! – dohogott Pete, miközben igyekezett a fejére ült havat kirázni szőke hajából.

– Ha nem próbáltál volna mindenkinek az idegeire menni, akkor nem kellett volna ilyen korán eljönnünk – vetette ellen vigyorogva Paul. Zöld szeme huncutul csillogott, a legkevésbé sem zavartatta magát a másik paprikás hangulata miatt.

– Valakinek kézben kell tartania a dolgokat! – dohogott továbbra is Pete.

– Igen, Maya és Joseph pontosan ezt csinálják. És láss csodát, tökéletesen alkalmasak rá, nem kell állandóan a fejük fölött kotkodálnod, mint valami túlpörgött tyúkanyó.