28.rész

297 16 2
                                    

-Minden rendben?-vizslatott Rub.
-Ja persze!-tettem el a telefonom.
-Öhm...már rég akartam egy ilyent. Hogy megnézzük a naplementét együtt. Megint -nézte a hullámzó tengert.
-Tényleg?-lepődtem meg.
-Igen. Tudod... hiányzott már ez -vallotta be.
-Nekem is -hajtottam a térdemre a fejemet és néztem ahogy Rub a napszemüvege mögül élvezi a nap sugarait. Annyira szép volt így a nap lementében. Alapból is nagyon jól néz ki,de így mégszebb. A hajába túrva kicsit megigazította,hogy ne álljon olyan kuszán,összevissza,majd rám pillantott.
-Mi az?-jött egy kicsit zavarba.
-Semmi... csak néztem,hogy milyen jól áll neked a napsütés és a szél -mosolyogtam.
-Ez kedves...-villantotta meg a fogsorát.-Csinálhatok rólad egy fotót? Olyan szép vagy így.
-Persze -emeltem fel a fejemet. Rub csinált pár képet,aztán kibontottuk a churros-os dobozt és enni kezdtünk.-Ezt átküldöd? Kirakom story-ba.
-Aha -nyúlt ujra a telefonjáért.-Nagyon szép amúgy a hajad.
-Köszi,de már unom a szőkét. Majd valamikor befestetem barnára -néztem a hajamra.
-Pedig jól áll -dicsért meg,majd jelzett a telefonom,hogy átküldte a képeket én meg egyet kiválasztottam és kiraktam story-ba.

-Pedig jól áll -dicsért meg,majd jelzett a telefonom,hogy átküldte a képeket én meg egyet kiválasztottam és kiraktam story-ba

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

-Aaa ez cuki -vigyorgott a telefonjának Ruben.
-Tudooom,bár nem az eredeti emlékeket frissítjük...tudod az első randihoz kell a csillagos ég...-sóhajtottam.
-Majd a hét folyamán azt is megismételjük,jó?-nézett a szemembe.
-Jó -bólintottam.
@judebellingham válaszolt a történetedre: Gyönyörűségem😊
-Oh...-néztem furán a telefonomra.
-Mi az?-hajolt közelebb Rub.
-Ez fura -ráncoltam a szemöldököm.
-Szerintem is. Miért írja,hogy EM a végére,ha már szakítottatok?-nézett fel rám.
-Hahj,nem tudom -sóhajtottam,aztán hirtelen törlődött az üzenet,mire újra összeugrott a szemöldököm.-Mi a...
-Na,meggondolta magát -nevetett fel Ruben.

Megvártuk amíg lement a nap aztán elindultunk vissza. Megköszöntem Rubennek ezt a naplementézést meg a finomságokat aztán bementem a házba. Tía Carmen éppen vacsit csinált, tío Felipe tv-zett Hugo-val,Leo és Gabriel nem voltak a nappaliban.
-Sziasztok!-intettem.
-Szia drágám,mindjárt kész a vacsi! Szólj légyszi Lucy-nak is!-mosolygott a nagynéném.
-Oké -futottam fel a lépcsőn,majd benyitottam a folyosó végén lévő szobába. Amit láttam az nem volt kellemes. Az unokatesóm szétárt lábakkal feküdt az ágyán,a lábai közt pedig a barátja volt.
-Bassza meg!-kiáltottam fel,majd becsaptam az ajtót. A szám elé kaptam a kezemet és tágra nyílt szemekkel néztem magam elé. Vajon az összes 17 éves rokonom él szexuális életet,csak én nem?
-Lala?-kocogtatta meg a vállam Gabriel,amitől szöktem egyet.
-Díos mio! De megijedtem -tettem a mellkasomra a kezem.
-Bocsi -húzta el a száját.-Jól vagy?
-Azt hiszem...azt hiszem láttam Lucy-t és a barátját szexelni -pislogtam.
-Ja,ez mindennapos! Leo meg a dögös barátnője is minden nap csinálják -legyintett.
-Mivan? De akkor...miért nem zárnak ajtót?-értetlenkedtem.
-Nálunk nem szokás,hisz nálunk a szobák azok tabuk. Ha valakinek itt van a barátja/barátnője vagy akárkije sose nyitunk be. Most lehet ha megzavartad az éppen feltörekvő orgazmust -forgatta a szemét Gabi.
-Ez nekem nagyon fura... mi Birmingham-ben mindig bezárjuk az ajtót. Akárki van nálunk. Hiába,hogy nem csinálunk semmit,akkor is bezárjuk,mert úgymondva biztonságosabb -vontam meg a vállam.
-Hát,mostmár tudod -tette a vállamra a kezét.
-Amúgy,te mióta vagy ilyen kedves?-böktem a mellkasába.
-Felnőttem. És ahogy látom te is -nézett végig rajtam.-Nem csak agyban...-dünnyögte.
-Te most komolyan végig nézted az idomaim? Hogy lehetsz ilyen?-hülledeztem.
-Nyugi kislány. Csak vicceltem -kacsintott rám,majd elment.
Gabriel a buzgó focista egy igazi seggfej és pedofil. Nem hiszem el,hogy végig mérte a 17 éves unokahúgát. Milyen ez? Miközben magamban fortyogtam,nyílt mögöttem az ajtó és Lucy sántikált ki rajta,mögötte a barátja támogatta.
-Oh,Lala... ő itt a barátom,Ramón -mutatott rá a magas fiúra.
-Layla Mount -nyújtottam a kezemet.
-Ramón Hidalgo -rázta meg a felé nyújtott kezem.
-Majd este beszélünk csajszi,megmagyarázom,jó?-indult el lefele Lucy.
-Oké -vontam meg a vállamat,majd én is lementem.
Vacsira Pisto-t ettünk ami ilyen lecsó szerű ragu,és nagyon fincsi volt,aztán Lucy-val mindketten lefürödtünk és lementünk társasozni egy kicsit.
-Hahhhh! Én nyertem!-szökött fel Hugo.
-Csaltál!-hurrogta le Gabriel.
-Nem igaz!-rázta a fejét Hugo.
-Na idefigyelj öcsikém! Ha nem tudsz játszani tisztességesen...akkor ne is játsz!-mondta idegesen Gabi.
-Na,nyugodj le!-szólt rá az öccsére Leo.
-Fhu, basszátok meg,nem játszok többet -állt fel Gabi,majd felment a szobájába.
-Hát,ilyen amikor egy focistával lakunk együtt. Néha idegbeteg -nevetett fel Lucy.
-Na ja,azt látom -nevettem én is,aztán a telefonomért nyúltam,mert rezegni kezdett.-Egy pillanat...-álltam fel,majd elvonultam.-Szia,Jude!
-Szia Lala -szólt bele a telefonba.
-Baj van?-kérdeztem.
-Nem,nincs -sóhajtotta.
-Biztos?-haraptam be az ajkam.
-A kurva életbe már Layla! Kibaszottul hiányzol!-nyögte ki.
-Nekem is nagyon,de figyelj -kezdtem.-Nem szeretnélek megbántani meg semmi,de Jude. Én azért jöttem,hogy kicsit elfeledjem a hozzád kapcsolódó drámát. Tudod,szünetet tartunk. És azért,hogy kicsit frissüljünk. Ez így nem lesz jó,ha eljöttem ide akkor nem kéne beszélnünk. Szerintem. És tényleg nem szeretnélek ezzel megbántani,eszem ágában sem lenne bántani téged,de a kapcsolatunk érdekében...kicsit bírjuk ki,jó?-rágtam a számat.
-Most...most akkor azt mondod,hogy ne beszéljünk amíg Spanyolba vagy? Egyáltalán?-kérdezte zavarodottan.
-Nem azt mondom,hogy ne,de ne olyan sűrűn.-húztam el a szám.
-Oh oké,bocs,hogy felhívtalak -motyogta.
-Nem baj! De most ne haragudj ezért légyszi -néztem az ég felé.
-Nem haragszom -füllentett.-Na mindegy,bocs,hogy hívtalak. Szia.
-Ahhhh!-túrtam bele a hajamba idegesen.-Nagy levegőőőő,nyugodj meg Lala,azért jöttél,hogy változtass azon,hogy hogyan kezeld az ilyen helyzeteket -motyogtam magamban.
Lala: Ne haragudj. Hívhatsz nyugodtan.<3
Mikor indultok?
Jude: Holnap.
Lala: Jaja,és utána meddig maradsz még?
Jude: 1 hétig.
Lala: Most akkor haragszol?
Erre a kérdésemre választ nem kaptam csak egy láttamozást. Sóhajtva mentem vissza a nappaliba és leültem a helyemre és bekapcsolódtam a játékba.

-Szóval -huppant le az ágyába Lucía.-Mesélj.
-Nincs mit mesélnem -vontam meg a vállamat.
-Ne már,hogy nincs semmi szaftos pletykád! Nincs semmi helyes pali ott nálatok?-kérdezte felháborodva.
-De vaan,csak na -vongattam a vállam.
-Na és? Semmi palid nem volt még? Egyéjszakás kaland? Esetleg smárolás idegen palikkal szórakozó helyeken?-kérdezősködött.
-Te jó ég Lucy! Úgy nézek én ki,mint akinek volt valaha is egyéjszakás kalandja,vagy szexuális élményben része?-kértem ki magamnak.
-Hát,látszik csajszi,hogy nem vittek még el a csúcsra...-nézett végig rajtam,majd a vállamhoz nyúlt.-Túl fent vannak a vállaid a stressztől.
-Nem is!-ráztam a fejemet.
-Hidd el,hogy de!-bólogatott.-Kérd meg a palidat ha haza mész,hogy feküdjetek le. Vagy ha nem,akkor simán mássz rá és jön minden magától.
-Öhm,nekem most nincs barátom -piszkáltam a körmöm.
-Mivan?-csattant fel.
-Vagyis van,de szünetet tartunk. Túl sokat veszekedünk,meg sok a dráma a kapcsolatunkban!-magyaráztam.
-Tudod mi a megoldás rá?-vonogatta a szemöldökét.
-A szex?-tippeltem.
-Ühüüüümmm!-harapta be az ajkát.
-De...de most nem kérhetem,hogy feküdjünk le!-néztem rá furán.
-Miért,talán kicsi a pöcse és szégyelli vagy mi van? Had nézzem azt a pasit!-kérte el a telefonom,mire odamutattam neki a háttérképem.
-Qué mierde?-nézett rám hihetetlenkedve.
-Ezt most vegyem úgy,hogy jól néz ki?-nevettem fel.
-Sí! De várj ez nem az a...?-szökött fel az ágyáról és kirontott az ajtón.-GABRIEEL!
-De ő az!!!!-futottam utána.
-Gabriel! Ez nem az a focista?-nyomta a bátyja arcába a telefonom Lucy.
-De,ez Bellingham! Mert?-ráncolta a szemöldökét.
-Lalának a "pasija" -ugrándozott.
-Jah,minden lánynak a "pasija" -forgatta a szemét.
-Nem! Neki tényleg a pasija!-rázta vadul a fejét.
-Na persze! Húzás a szobámból -mutatott az ajtóra.
-Mutasd meg neki,csajszi -nyújtotta a telefonom Lucy. Feloldottam és megmutattam az egyik kedvenc képemet,amin egy puszit adok az arcára.
-QUÉ MIERDE?!!?!?!?!-ült fel egyből.
-Aaaaa ez de cukii! Még nem is láttam!-olvadozott Lucy.
-Menj már! Bellingham a barátod?-nézett rám elképedve Gabriel.
-Csak volt -feleltem,majd elemeltem volna a telefonom,de megfogta.
-Nem úgy látom...-pillantott rám halvány mosollyal az arcán.
-Mi?-kaptam ki a kezéből a készülékem,majd megláttam az értesítés szalagot.

My best friend's Brother | Jude BellinghamTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang