Varázslatosan szép reggelre virradt az Aranynapfelkelte, Kamui majd kicsattan, elsőként ébred fel és tüstént megy is Williamhoz miután át öltözött. A kapitány, ahogy a többiek is, javában alszik, és eszében sincs korán felkelni, érdemi munka híján. A papírok megvárják, Julius pláne. A napját úgy képzeli hogy nyugodtan felkel 7-kor, reggelizik, és ebédig játszik a többiekkel, aztán délután elkezd készülni az esti szülinapozásra, némi segítséggel. Mindennek igényesnek kell lennie, de nincs szükség semmi extrára. Ahogy az elkövetkezendő napokban sem. William számára ez az év legelfoglaltabb időszaka mert az osztag közel felének 1,5 hónap alatt lemegy a szülinapja. Ami azzal jár hogy minden szülinaposnak ajándékot kell szereznie, az osztag nevében. Valami olyat aminek tényleg örül az illető, ebből kifolyólag gyakoriak a sebtében összehozott kupak tanácsok. A tagok kellőképpen kreatívak így ritkán okoz komolyabb problémát az ajándék választás.
-Ohayo William! *kiáltja ahogy belép a szobába, és rögtön mellé áll* Ébresztő! Ma van a legkiválóbb hadnagy szülinapja! Élete egyik legemlékezetesebb napjának kell lennie! *leírhatatlanul lelkes*
*William a fal felé fordulva aludt eddig, nem vágyott semmiféle ébresztőre, és ebben a minutumban ahogy minimálisan megmozdítja a fejét hogy lássa is a túlbuzgó önjelölt rendezvény szervezőt, eldönti hogy egészen addig amíg újra neki nem látnak küldetésre menni, megtiltja mindenkinek hogy reggel, mielőtt Magától kimenne a szobájából, zaklassák. Kamuira ezt duplán vonatkoztatva. Miután rá nézett vissza néz a falra majd lehunyja a szemeit* Miért nem alszol? Kapitányi parancs, menj vissza pihenni. Te is sérült vagy, nem létezik hogy ne fájna még az a seb.
-Furcsa időpontokban használod a kapitányi rangodat. De megtagadom! Természetesen fáj, viszont Langris-chan szülinapjához képest ez a fájdalom szóra sem érdemes. Egy évben csak egyszer van ilyen nap, rendesen ki kell használnunk! Saa! Kelj fel! *ér a vállához, mire William megragadja a karját és magához rántja, így félig leül, meglepve néz a szemébe*
-Kamui, legközelebb ha felébresztesz legalább legyen melletted egy bizonyos lány. Különben nem kelek fel. *ül fel most már ő is, és a tegnapi magyarázat alapján, más rokonoknál volt, ezért nem találkoztak a vendégeskedése alatt. Kamui most érdeklődve néz rá, és hagyja hogy finoman megtámaszkodva a vállán, fel álljon majd a kedves mosolyával az arcán folytassa* És ne felejtsd el hogy én vagyok a kapitány, továbbá idősebb nálad. Fogadj szót. Mi az? Elég meglepetnek tűnsz.
-Yaa... Nem számítottam ilyen válaszra.
-Ha gyerekesen viselkedsz, úgy foglak kezelni.
-Észben tartom. Demo William eléggé felpezsdült pár nap alatt a szerelmi életed ha ahhoz kötöd az ébresztésed is.
-Többé-kevésbé. *közben a komódjához sétál* Nem unatkoztam amíg nálad voltam. De örültem volna ha te is ott vagy.
-Jobbnak láttam távol maradni a szüleimtől, még a végén ők öltek volna meg az aggódásukkal. /Gondolom összehasonlítót volna "minket", bár hiába tette volna. Az érvek amiket fel tudok hozni kiegyenlítik egymást. Mindenesetre a tegnapi bocsánatkérése már nekem fájt. Olyan őszinte, komoly és bűnbánó volt...Még meg is hajolt. Szégyelltem hogy miattam kényszerül erre./
-Ezt el hiszem. Tényleg nagyon jó emberek. /Kissé ijesztőek, de jók/ *közben elkezd át öltözni, Kamui figyelemmel követi* Kamui... Megtennéd hogy megvársz a szobám előtt?
-Nem. Sokkal kellemesebb itt bent üldögélni.
-Miért? Mond Kamui.... Te tényleg.... *nehezére esik befejezni, így 10-15 mp is eltelik csendben* férfi vagy?
YOU ARE READING
Black clover komédia
FanfictionAsta és Yuno nélküli történet mely egy elragadó személyt helyez a középpontba. Elsősorban az aranynapfelkelténél/ban játszódik a történet bár néha a határokon és századokon is túl ível. Kis mértékben spoilert tartalmazhat. Teljesen egyedi vágányon f...