Black clover komédia

Ha nem lenne ránk szükség...

William visszatérve a szobájába megy, ahol az elalvásának oka még mindig az igazak álmát aludja az ágyában. Kedve lenne visszafeküdni mellé, és még talán valami kárpótlást is kérni tőle hogy miatta késett. De nincs szíve felébreszteni, látva milyen jól alszik, és tudva milyen nehéz volt az este. A küldetés várhat, az egészsége fontosabb. Ahogy nézi, most ő telepszik az ágy mellé, és simogatja az arcát.

/Szeretem mikor ilyen nyugodt. Időnként erre is szükség van.... Valamint hogy olyan élénk legyen amit megszokhattunk tőle, rendesen pihennie kell. Nem akarom hogy megint összeessen. Ijesztően könnyen megtörténik vele. Mégis mit csinál amikor nem látjuk?/ *megfogják közben a kezét, és Yukina álmosan mosolyog rá* Sajnálom hogy felébresztettelek. 

-Nem baj.... Feküdj vissza mellém...*néz a szemébe kérlelően, de nem kell igazán győzködnie, William már veszi is le a maszkot, és felül lejjebb vetkőzik, nem akarja hogy melege legyen, végezetül leveszi a csizmát is, és befeküdve mellé újból rájön mennyire jó ötlet volt a saját ingét ráadnia, mivel az hol nagy, hol szűk a lányra, emiatt már csak néhány gomb van begombolva alul. Az éjszaka úgy aludtak hogy Yukina feje a mellkasán volt, ami teljesen jól működött annak ellenére hogy fogadni mert volna az ellenkezőjére. Most viszont többre vágyik és magára akarja fektetni, ami akadályba ütközik. Yukina megállítja* Várj. Így kényelmetlen lesz a gombok miatt. 

/Borsószem királykisasszony...?/ *gondolkodik el egy pillanatig, majd megvárja amíg végez az ő és a saját gombjaival is, és mielőtt észbe kaphatna már a hátát simogatja az ing alatt, mialatt a látványban és az érzésben gyönyörködik, akaratlanul is elmosolyodik* /Felszedtem volna valami önkínzó hajlamot....? Akarom, de mivel elég volt 2 perc ahhoz hogy visszaaludjon, túl fáradt lehet... De látni akarom az akkori arcát.... Olyan selymes a bőre és a haja... Az illata ellenállhatatlan... Akarom./ *vívódik magában, aztán kopogást hall és Langris jön be*

-Kapitány, nem találom Kamuit. *néz rá komolyan, majd meglepve, végül elfordulva komoly tekintetett erőltetve magára. William arcára viszont nyíltan kiül a meglepettség, főleg amikor a hadnagya nem kifelé veszi az irányt hanem leül az asztalához, nekik háttal és könyökölve folytatja* Ez az oka a reggeli elalvásának? /Vangeance kapitány is szokott nőkkel játszani?! Ilyen eddig nem fordult elő. Vagy csak jól titkolta volna? Meglehet. Vangeance kapitány képes rá./ *akad ki magában*

-Igen... Ő az oka. Reggel nehéz volt itt hagyni. *erőltet ő is egy nyugodtabb arcot magára, de egy kissé izgatott mosoly rajta marad* Kamuival pedig most nem kell foglalkoznod. Ráér délután vagy holnap is elmenetek arra a küldetésre.

-Hnn....Az a lány a barátnője? Vagy csak...*nem kell folytatnia ahhoz hogy tudja William érti mire gondol*

-A barátnőm.

-Milyen hosszú haja van.... Naa... Kapitány... Meddig tervez még ott heverészni? *pillant hátra*

-Saa...(ki tudja) Talán ameddig fel nem ébred magától. *közben benyúl a rövid szoknyája alá*

-Mi olyan jó ebben? /Még csak nincs is olyan jó alakja mint Raychelnek. Nagyon soványnak tűnik/

-Mi ne lenne jó abban hogy a szerelmed rajtad pihen?

-Fordítva kéne. Így nincs benne semmi jó.

-Így is van, majd ha idősebb leszel megérted.

-Nem fogom. A kapitány is a lapos nőkhöz vonzódik mint Alecdora? Elkapta tőle?

-Yukina nem lapos. Nagyon szép alakja van, bár igazad lehet, annak aki az osztag egyik legjobb alakú lányán töltött egy teljes estét, egy megfáradt, sérült lány szépsége fel se tűnhet. Raychel biztos nagyon kényelmes lehetett.... *vigyorog rá és ahogy Langris összerezdül, nem kell látnia az arcát ahhoz hogy tudja hogy milyen vörös most*