Szememfénye

Élettörténet

Egy német-magyar család. 

Édesapa, édesanya, és két gyönyörű fiú gyermek.

Az édesapjuk német, míg édesanyjuk magyar, bár mindkét nyelvet tökéletesen beszéli a család.

Édesapjuk Stefan Nachtwein, édesanyjuk Horváth Ráhel, idősebb Nachtwein neve Malvin, fiatalabbé pedig Marcel.

A család ingázott a két ország között, Stefan egyre csak feltörekvő vállalatai, és cégei miatt.

A fiúk az iskola alsó tagozat egy részét Németországban, a felső tagozatot és a középiskolát Magyarországon végezték.

A tökéletes család, akiket mindenki szeretett és tisztelt, végleg Magyarországon telepedett le, hátrahagyva a német rokonokat. 

A fiúk szereztek két legjobb barátot, még az általános iskolában, Eriket és Ádámot, kikkel azóta is elválaszthatatlanok.

A négy fiú már-már olyanok, mint a testvérek. Nincs olyan nap, amit e töltöttek volna, vagy töltenének külön.

Aztán jött a "tragédia".

Ráhel teherbe esett. 

Stefan mindig is szeretett volna egy kislányt, Ráhel viszont hallani sem akart volna.

Senki sem értette, miért nem szeretne lány gyermeket. Mindkét terhessége során, a baba nemének kiderüléséig idegeskedett, és feszült volt, de amint kiderült, hogy fiúkat vár, a legboldogabb ember lett, és a legboldogabb anya.

De most minden megváltozott.

Az ultrahangon közölte az orvos, hogy "Gratulálok, kislányuk lesz!"

Stefan örömében sírni kezdett, míg Ráhel ideges lett. Azonnal el akarta vetetni, ám kicsúszott az időből.

A kapcsolatuk ekkor romlott meg. 

Stefan nem tudta elfogadni, hogy születendő gyermekét utálja az anyja. Egy ártatlan, csöpp kis lelket.

Ráhel végig itta és dohányozta a terhességet.  Stefan mindennap üvöltözött vele, a gyerekek pedig nem értették, mi történik. Ők várták a kishúgukat.

A szülés. 

Hajnali órákban indult el a szülés, Stefan azonnal a kórházba rohant Ráhellel, míg a fiúkra a nagymama vigyázott.

Gyönyörű kislány született. Szőke, kék szemű, akárcsak az édesapja, és bátyjai.

Az anyja viszont.. Elnevezni sem akarta. Nem kellett neki.

Az édesanyja dohányzása, és ivása miatt beteg baba született. A tüdeje vízzel telt, szive pedig épp csak dobogott. Pedig annyira gyönyörű volt.

Stefant már nem érdekelte Ráhel, csak is a csodálatos kislányára figyelt, akivel újra és újra szerelembe esett.

 Maja Inez Nachtwein. Ezt a nevet kapta édesapjától.

Pár nap után Ráhel és a pici Inez hazamehetett.

De ez az anyának nem mondható valami, csak a fiúkkal foglalkozott, és Inezre nem figyelt. Mintha nem is létezne.

Aztán egyik éjszaka Ráhel elment.

Reggel, mikor Stefan és a fiúk is Inez sírására ébredtek, feltűnt nekik, hogy nem hagyja abba, vagyis senki nincs vele.

Ráhel sehol.

A ruhái is eltűntek.

Egy árva levél volt csupán Inez mellett a kiságyban. 

"Nekem ez nem megy. Már nem akarok anya lenni."

Stefan egyedül maradt. Három gyermekkel, több céggel, és még két fiúval, akik szintén mintha a fiai lennének.

Mindenki szemefénye lett Inez. Malvin és Marcel éjjel nappal dédelgette, pedig kisgyermekek voltak még. 

Erik és Ádám még ugyan nem értették a helyzetet, de imádták a pici lányt.

Mindent megtesznek, és mindent megtesznek érte.

Csodálatos apa, testvérek, és barátok.

Tehát így kezdődött a jelenlegi helyzet.

Eltelt 16 év, a srácok felnőttek, Stefan újra szerelembe esett, méghozzá Mercedesszel. 

Saját gyermekeiként szereti a három csodát.

Ráhel. Ráhel felbukkant pár év után, a városba költözött, új párjával, Árminnal.

Megismerte Inezt, de távolságtartó tartó tőle, ellentétben Árminnal. Ármin saját lányaként szereti, szinte rajong érte. A fiúk gyűlölik a nőt, amiért ezt tette a drága kicsi húgukkal.

Erik és Ádám ebben a 16 évben ott volt. Mindig ott voltak egymásnak négyen. Imádják Inezt, bármit megtennének érte.

Azóta a négy srác már felnőtt férfi, Inez pedig 16 éves nagylány lett.

Rengeteg egészségügyi problémája van.

A tüdeje időnként vízzel telik meg, asztmás, és küzd néhány mentális problémával is, édesanyja miatt. 

Édesapja, nevelőapja, Merci, és a négy fiú viszont mindent megtesznek érte. 

Őt szeretik a világon a legjobban.

Ő a szemük fénye.